Xántus János: Utazás Kalifornia déli részeiben / Pest, Lauffer, 1860. / Sz.Zs. 1440

I. Los-Angelestől Fort-Tejonig

SAN FERNANDO. Nemsokára az indiánok nagy része, igen természetesen visszatért ősi lakjaiba, a hegyek rengetegeibe; s oly vad lön ismét mint ősei voltak század előtt. Utóbb a kormány néhány fercnczest küldött ki, de ezek semmire sem mehetvén, nemsokára a dömések vették át a missiókat, s máig is tartják, noha jelenleg csak kettő van virágzásban, San Gabriel és San Fernando. A többi pusztulásnak indult, s nagy részt romokban hever.*) San Fernando azonban eléggé tanúsítja a jezsuiták egykori hatalmát és virágzását- A kolostor és templom valóban nagyszerű épületek, s az első egykor a jezsuiták itteni főnökének lakhelye volt. A Sierra Nevada egyik legnyugotibb kinyúló sarkantyúján áll, egy leirhatlan szépségű gazdag völgy szegélyén, s a kilátás belőle valóban remek. Délre a messze távol láthatárán a Bibor tenger csillog; nyugotra a Carvingo sivatag, háttérben a hasonnevű hegylánczczal; s éjszakkeletre a Sierra Nevada örökös hóval bontott ezukorsűveg forma kúpjai magaslanak. Hozza járul a setétkék égbolt, a növényzet csudás változatossága, s a gyönyörű tollas világ — mindez oly tájképet varázsol egybe, melyet bámulni igeiy de leirni nem lehet. A templom és kolostor faragott köböl épült. Az utóbbi egy emeletes, 210 láb hosszú és 65 láb széles. A templom terjedelmes, két tornyú épület, a tornyok falai 6 láb vastagok s 3 lábnyi átmérőjű kőb okozattal boritvák. A kolostor pusztuló félben van, csak két dömés barát lakja, a padozatok rothadnak, az ablakon a szél süvölt keresztül, s peremein kaktuszok nőnek. A missióhoz mintegy 15 • league tartozik, s 1600 indián van gondjai alatt, kik nagyrészt a missio körül apró vályog épületekben laknak, melyek némelyike fehérre van meszelve. Az intézet meglehetősen boldogult az indiánok jobbléte clőscgélésében, mert számos timár, csizmadia, takács, kovács, kőfaragó s más *) Különös valóban, hogy jelenleg az egész ország az Egyesült államok birtokában levén , s e szerént korlátlan vallásszabadság uralkodván, a jezsuiták nem foglalják el újra térítő házaikat. Senki sem gátol • ná őket, az tény, s bizonynyal sokat tehetnének a szegény indiánok sorsa javítására. Azonban az is igaz, hogy Kalifornia jelenlegaz Egyesült államoké lévén, következésképen minden ember benne egyenlő jogú, s tehát ur és jobbágy megszűnvén, mindenki pénzért dolgozik, s nem ingyen. Ezen elvet minden féligmeddig polgárosodott indián is oly jól érti már, mint akármely »egészen polgárosodott« ujyorki bérkocsis.