Xántus János: Utazás Kalifornia déli részeiben / Pest, Lauffer, 1860. / Sz.Zs. 1440

I. Los-Angelestől Fort-Tejonig

8 KARAVÁNUNK TAGJAI. ANTONIO. remarkabilisabb gazembereket összeszedjem, nehezen állíthattam volna össze oly bokrétát, mint a milyen jelen karavánom; pedig minden tagja önkényt jelentkezett, s legalább azon időben valamennyi Los Angelesben tartózkodott vala. A nyolez szekerész közül az egyik norvégiai hamis pénzverő, a másik Nápolyból megszökött gályarab, a harmadik franczia bankjegy-hamisító, a negyedik új-orleánsi „rowdy", az ötödik porosz szökött katona, a hatodik Ausztráliából megszökött deportált, a hetedik egy maláyi, s a nyolezadik egy Sandwich-szigetbeli. Szakácsunk portugalliai tengerész; eleségtárnokunk egy néger ; öszvérhajcsáraink közt két amerikai, egy dán, egy mexikói, egy indián, egy chilibeli, két perubeli s két sinai ember van. Végre tudományos testületem tagjai: két angol, egy skót, egy franczia, két amerikai s egy német; csekély magam pedig, mint a nagyérdemű egész kompánia fővezére, a magyarságot képviselem. Mindent azonban felülmúl Antonio, a „carriero principale", vagyis szekerészeink és öszvérhajcsáraink fővezére. Antonio (kit azonban magas hivatala s még magasb tulajdonságai miatt „Don Antonio" czimen szólítunk), Madagaszkarban született; de kora iljuságában Mexikóba vetődött, s mintegy 20 év óta Kaliforniában tartózkodik. A köztársaság különféle hadjárataiban mindenféle minőségben részt vett, számtalan expedition az arripohe és apac h e indiánok ellen harczolt, egész déli Kaliforniában leghíresebb medvevadász s vadló-fogó, s évek óta a környéknek csaknem minden rabló bandáit ó pusztította ki. Mindezeknél fogva don Antonio oly fontos és hires egyénné lett, hogy a város birája, midőn tóle kérdezém, kaphatnék-e oly „carriero principale"-t, ki a Sierra Nevada havasain keresztúlvigyen, nagyon elcsodálkozék s csaknem szánalommal tekínte rám, hogy „don Antoniót" még nem ismerem. Ily capacitatio után természetesen mitsem habozva rögtön felfogadám don Antoniót s szokás szerint rája bizám, hogy az alatta leendő embereket egészen kedve szerint összetoborozza. 'Már elmondám, micsoda kompániát kalapált össze Antonio uram. Ha önök közül valaki csak azt is meghallaná, mikor valamelyikünk embereinkkel beszél, már is szép tréfában részesülne. De don Antonio e tekintetben is mindent felülmúl: ó mindenkivel egyaránt tud beszélni, mindenkit megért s mindenkivel képes magát megértetni. Gyakran levén dolga hasonló társasággal, saját kényelmére különös nyelvet szerkesztett magának, mely a világ