Xántus János: Utazás Kalifornia déli részeiben / Pest, Lauffer, 1860. / Sz.Zs. 1440

III. A Kaliforniai félsziget

140 BÚCSÚZÁS LA-PAZTÓL ilyeténkép a csudálatos csatát, míg végre — mikor annyira kifáradtak, hogy a földszinén forogtak — elváltak egymástól, ágakra ültek s pár másod perczig pihentek. Aztán ismét csiripelni kezdtek, mi valószínűleg új kihívásul szolgált, minthogy rögtön ismét összekaptak s csatájokat folytatták. Egyik nyugvás alatt egy szerencsétlen kis szutya (Ccrthia flaveola) hallatta szomorú nótáját és kopogását a fán, s mindkét csatár tüstént egyesült, s közös erővel támadták meg a közös ellenséget, mely ellentállás nélkül rémülve tova repült s egy közeli fán keresett menhelyet. Azonban alig űzetett cl a szutya, a mint az allianceból ismét ellenségeskedés lón, új csata kezdetett; s ez igy folyt szünetnélkül, mig végre egyik legyőzetvén távozni volt kénytelen. A háború, mert hisz rendszeres hadjárat volt, tele és tele különbféle egymásra következett csatákkal —, több mint egy óráig tartott, s mindkét madár hím volt." La-Pazban mulatbatásunk ideje végét érvén összepakoltunk, s május 16-án délben a félsziget keleti oldalán visszafelé indultunk. Nagy sajnálkozással távoztunk Lá-Pazból, mert sok barátot kellett ott hagynunk, kik ottlétünk alatt egész idejüket kizárólag arra használták, hogy bennünket mulassanak, s mindent elkövettek, hogy utazásunk czélját tökéletesen elérhessük. Itochambcau ur egész családjával együtt különösen szives volt irántunk, szolgálatiért sok köszönettel tartozunk, s szives házkörét nem egyhamar fogjuk elfeledhetni. Dr. Leatherman-ról, az éjszak-amerikai Egyes, államok első dragonyos ezredének orvosáról is hálásan kell megemlékeznünk; ö különösen a tejon indiánokra vonatkozó becses adatokat közlött velünk. Alig haladtunk éjszaki irányban néhány mértföldet, utunk a termékeny völgyből magasb térre vezetett föl, mindenütt futó homokon át, s mindenütt a Bibortcngcr mentéhen, mely folyvást látható volt. Utvonalunk hosszán számos romokat láttunk mindenütt, sok helyütt mértföld hosszaságra borítva volt a térség czifra cserepekkel; de a házak vagyis lakások alapjai nagyrészént homokkal voltak már fedezve, vagy lioinokfúvatok közé temetve. Az „acequias" vagyis csatornák nyomai azonban, melyek segélyé-