Xántus János: Utazás Kalifornia déli részeiben / Pest, Lauffer, 1860. / Sz.Zs. 1440

III. A Kaliforniai félsziget

140 BÚCSÚZÁS LA-PAZTÓL ilyeténkép a csudálatos csatát, míg végre — mikor annyira kifá­radtak, hogy a földszinén forogtak — elváltak egymástól, ágakra ültek s pár másod perczig pihentek. Aztán ismét csiripelni kezd­tek, mi valószínűleg új kihívásul szolgált, minthogy rögtön ismét összekaptak s csatájokat folytatták. Egyik nyugvás alatt egy sze­rencsétlen kis szutya (Ccrthia flaveola) hallatta szomorú nótáját és kopogását a fán, s mindkét csatár tüstént egyesült, s közös erővel támadták meg a közös ellenséget, mely ellentállás nélkül rémülve tova repült s egy közeli fán keresett menhelyet. Azonban alig űzetett cl a szutya, a mint az allianceból ismét ellenségeskedés lón, új csata kezdetett; s ez igy folyt szünetnélkül, mig végre egyik legyőzetvén távozni volt kénytelen. A háború, mert hisz rendsze­res hadjárat volt, tele és tele különbféle egymásra következett csatákkal —, több mint egy óráig tartott, s mindkét madár hím volt." La-Pazban mulatbatásunk ideje végét érvén összepakoltunk, s május 16-án délben a félsziget keleti oldalán visszafelé in­dultunk. Nagy sajnálkozással távoztunk Lá-Pazból, mert sok barátot kellett ott hagynunk, kik ottlétünk alatt egész idejüket kizárólag arra használták, hogy bennünket mulassanak, s mindent elkövet­tek, hogy utazásunk czélját tökéletesen elérhessük. Itochambcau ur egész családjával együtt különösen szives volt irántunk, szol­gálatiért sok köszönettel tartozunk, s szives házkörét nem egyha­mar fogjuk elfeledhetni. Dr. Leatherman-ról, az éjszak-amerikai Egyes, államok első dragonyos ezredének orvosáról is hálásan kell megemlékeznünk; ö különösen a tejon indiánokra vonatkozó be­cses adatokat közlött velünk. Alig haladtunk éjszaki irányban néhány mértföldet, utunk a termékeny völgyből magasb térre vezetett föl, mindenütt futó ho­mokon át, s mindenütt a Bibortcngcr mentéhen, mely folyvást látható volt. Utvonalunk hosszán számos romokat láttunk minde­nütt, sok helyütt mértföld hosszaságra borítva volt a térség czifra cserepekkel; de a házak vagyis lakások alapjai nagyrészént ho­mokkal voltak már fedezve, vagy lioinokfúvatok közé temetve. Az „acequias" vagyis csatornák nyomai azonban, melyek segélyé-

Next

/
Oldalképek
Tartalom