Xántus János: Utazás Kalifornia déli részeiben / Pest, Lauffer, 1860. / Sz.Zs. 1440

III. A Kaliforniai félsziget

110 A GYÖNGY-KAGYLÓ. század elejéig. Az összes eddig kihalászott göngy értékét még csak megközelítőleg sem tudhatni, de az olvasó némi számítást teliét, ha megtudja, hogy sokszor több mint 200 hajó halászott egyszer­re, s némelyikük nem kevesebb mint 200,000 dollár értékű gyöngy­gyei távozott cl; sót 40 — 50 ezer dolláron alóli halászatra (egy egy hajónál) példa sincs. Jelenleg a bizonytalan mexikói bclviszo­nyok következtében tetemesen alászállott a halászat, mindamellett ottlétem alkalmával 96 hajó volt a versenytéren, összesen mintegy 1,500 búvárt foglalkodtatva. A gyöngy-kagyló itten nem halásztatik harangokkal, mint Kelet-Indiában és Persiában, mert a fokok és szigetek partjai mindenütt korallból alkotvák, s tehát kiálló ágaik és törzseik miatt üvegharanggal nem lehet őket megközcliteni. A halászatra itt egyedül indiánok és félvérűek használtatnak, kik űszótehetségök­ben, de leginkább tüdejükben bizva, a hajó oldalán kiálló palánkról, fejjel lefelé, a vizbe buknak, 40 — 50 láb mélységbe ereszkednek, s aztán a part korall-ágai közt a kagylókhoz nyomóinak. Az ily búvár tökéletesen meztelen, s minden felszerelése övére csatolt drót kosárból, s karjához zsinegeit kétélű bicskából áll. Az utóbbi segedelmével lefejti a klárisszirt közzé nőtt kagylókat, s a kosárba teszi, s mikor már fuladozni kezd, nyílsebességgel a vizszinre me­nekül, nehánv pillanatig lélekzik, s aztán ismét alábukik! Egy jó búvár ily eljárás mellett fél, sőt egész napig bír ha­lászni, a nélkül, hogy a szárazra menne, s lélekzésre ritkán hasz­nál több időt öt percznél, közönségesen azonban csak hármat. Min­den alábukással rendesen 2—3 kagylót hoz fel, melyekot rögtön egy — a hajóról leeresztett — vödörbe vagy kosárba vet, hogy terhétől meneküljön. Néha azonban az is megtörténik, hogy szá­mos bukást híjába tesz, máskor pedig, mint jelenlétünkkor történt, egyetlen egy bukással 5 kagylót, s 10 szem „kis számú" gyöngyöt hoz fel. A puhany-állat, mely a gyöngyöt termi, egy 6 hüvelyk hosszű és 4 hüvelyk széles, kettős kagylóban lakik , mely belól­ról különféle színeket játszó fényes mázzal van bél lelve, s mely átalánosan „gyöngyház" név alatt ismeretes, s tollkésckrc, ümeg­gombokra, botgömbekre s minden más kigondolható fényűzési ezikkekre használtatik világszerte. A kagyló külseje durván ro­vátkolt, piszkos rózsaszínű anyagból áll, mely minden inkább, mint szép. Mindkét kagylólap szélső oldala egyegy szabályosan alkotott

Next

/
Oldalképek
Tartalom