Xántus János: Utazás Kalifornia déli részeiben / Pest, Lauffer, 1860. / Sz.Zs. 1440

III. A Kaliforniai félsziget

90 ANANÁSZ. korában használtatik. Néha kenyér is készittctik belőle, s ilyenkor előbb megfőzetik, aztán napon mcgszárittatik; míg- gazdagabb ültetvénycsek vékony szeletekre hasogatják, írósvajban megsütik, s czukorba burkolva aztán édes csemege gyanánt használják. Ötven gyümölcs-hüvelye a paradicsom-pizangnak bőségesen elegendő egy ember élelmére cgycgy hétre, akár szárazan, akár nyersen eszi, és sokkal táplálóbb, mint például a búza-kenyér. S ha tekintetbe vesszük, hogy egy fúrt 120—1G0 gyümölcshüvclyt hoz, s egy egész fa több mint három czerot: átfogjuk látni, hogy egyetlenegy ily fa képes egy embert egész éven át eltáplálni, minden más eledel hozzájárulta nélkül. Az ananász egy más becses termény ezen völgyben, s. különösen feltűnő nagysága és széditőn éles zamata miatt. Nagy mennyiségben termcsztetik, mert termesztése nem kiván több gondot, mint a tök vagy bab. A levelek vége, vagyis a levelek tövises hegyén lévó csomag leszedetik, földbe dugat ik, ebből áll az egész szaporítási működés; s ily módon több mint 10 ezer bokrot tenyészthetni holdonkint. Az ananász felfedeztetése óta a világegyik első rendű gyümölcsének tekintetett s tekintetik ma is; s átalán sokkal ismeretesb, sem hogy részletesen leírnom kellene, meleg házakban elég helyen tenyésztetik Magyarországon is. Azonban Todos Santos völgyben számos különfajú ananász létezik, melyek egyike (B. pingvin) nagy kiterjedésben termesztetik, s tökéletesen különböző a közönségesen ismert fajtól; mert a bogyók nincsenek egyesülve tetején a fenyú tobozhoz hasonló csomagba, de egyenként és szanaszét érnek a tövises levelek tetején. Ugyanezen ananász-faj leveleiből szálak kasogattatnak, melyekből tartós öltönyöket szőnek, vagy köteleket fonnak. Az ananász-termesztés czélja itten főkép a borkészítés, s a belőle készült bor azon sajátsággal bír, hogy 3 holnapig ihatatlan savanyú, de aztán édesebb és édesebbé válik, míg pár év múlva a valóságos malagával versenyez. A m a m c y ós c h i r i m o y a, vagyis kétféle gránátalma szinte tökéletesen díszlik mindenütt. Az első körülbelól akkora, mint egy 10 éves magyarországi diófa, gyümölcse ludtojásalakú s nagyságú, érett korában vereses sárga, s egy barna szinű, szórös mondolálioz hasonló magva van a közepén. Ize azonban fanyar, csaknem mint a birsalmáé, s hosszas Ízlelés és szoktatás után lehet csak megkedvelni. A chirimoya azonban, mely sokkal