Xántus János: Utazás Kalifornia déli részeiben / Pest, Lauffer, 1860. / Sz.Zs. 1440

III. A Kaliforniai félsziget

A PÁLMÁK. 97 kisebb fa, nagyobb s a görögdinnyééihez hasonló magvakkal tömött gyümölcsöt terem, moly felette kedves zamatú, s minden tekintetben a narancs felett áll. Mindkét fajnak fája sima és ezüstszin hajú, halvány zöld, hegyes és keskeny levelekkel. Száz ily fa ültethető egy holdra, s mindegyik legalább három dollárt jövedelmez évenként. Mindenek felett csodálkozásra gerjesztik azonban az utazót a pálmák, a tropikus égalj azon méltó büszkesége, mely neki oly kedves és méltóságos tekintetet ád, s melynek láttára folyton dagadoz a szemlélő bámulattóit keble. Az égbe nyúló, egyenes s minden ágat nélkülöző törzsek, kisugárzó óriási levélkoronával hegyettök, oly valami egyetlen, sajátságos látványt nyújtanak, hogy nincs a világon semmi, mit hozzá lehetne hasonlitani. Nagyszerűségük mellett azonban a pálmák hasznosak is, mert számtalan faj tökéletesen felér — gyümölcse haszoiivehctóségét illetőleg — bármely más növénynyel. A pálmák, mint az olvasó nagy része tudni fogja, az egyszikű növényekhez tartoznak, hat osztályú kehellyel. Gyümölcsük bogyó, dió, vagy alma alakú, következéskép kemény, rugonyos, vagy puha, 1 — 3 magvat zárva keblébe. A pálmák sokfélék, de az egész családban legfontosabb a kókusz-, datolya- és szágo-pálma; s noha a család nagy része magas törzsű fákból áll, néhány tagja mind a mellett alig emelkedik pár hüvelykre ki a földből. A Todos Santos völgyben tartózkodásom alatt különösen figyelmembe tünt a természet okszerű gazdálkodása; tekintettel a mennyiségre, a mit p. o. egy hold földön termeszteni képes, a nélkül, hogy összeütközzék egyéb növények fentartásával. A kókuszpálmát például különbség nélkül láttam a kávé, kakaó, pizáng és banána-, s a ezukornád- és más ültetvényeken magasra emelkedve, cl nemfojtva, de inkább védőimül szolgálva napernyőforma koronájával az alatta tenyésző növényeknek az égető nap heve ellen. Ily módon ültetett pálmák semmi különös művelést se kivánnak, s 20 lábnyi közöket hagyva minden ültetvénybe helyezhetni őket a nélkül, hogy a gyengébb növények kifcjlése ez által gátoltatnék. A kókusz- p á Ima, vagyis tudományos nyelven szólva, „Cocos nucifera" hét éves korában terem először, s aztán évenként rendesen minden fa 80 —100 diót hoz, melyek darabja LaPaz-ban '/5 reálon kél, s e szerént minden fa közel 3 dollárt jövedelmez évenként. A kókusz-pálma termesztése következőkép törXántus utazása Kaliforniában. 7