Vojnich Oszkár: Hogyan vadásszunk veszélyes vadra. Idézet híres vadászok könyveiből / Budapest, Singer és Wolfner, 1914. / Sz.Zs. 1328

Második fejezet

55 menekül, majd gyors lépésbe csap át. Ha sebzett* van köztük, 15 angol mérföldre is elmennek, feltéve, hogy nincs velük borjú. Ha menekül a csorda, a vadász szaladjon velük, mert 300 yardig a nyomukban maradhat. Ha futni kell az elefántok elől és a körülmények engedik, a legmeredekebb hegyről fussunk lefelé.** Veszélyessé válhatik a vadászra, ha a csorda eltéveszti az irányt, ahonnan a veszély fenyegeti és a vadász felé rohan, ilyenkor tanácsos fa vagy bambusztő mögött mozdulatlanul megállni. Az egész csorda sose támad, de a csordában akadhat borját féltő tehén s ez támadhat s egyes megvadított csordákban a köztudat szerint mindig kész pár borjas tehén támadni. így az elefántvadászat Kelet-Afrika egyes részében, vagy Észak-Ungandában, Gondokoró vidékén, ahol már sokat megsebeztek, veszélyesebb. Ahol öreg bikákra találunk, mindig a közelében vannak a tehenek és ezek között gyakori a rosszindulatú.*** Stigand szerint az elefántok rendesen csak kis távolságra támadnak, ha újból fölveszik a szimatot, megismételhetik a támadást. * Dickinson említ egy esetet, hogy a sebzett nagy elefánt-bikát két másik társa támogatta, hogy talpra álljon (272. oldal). Berger: „Eine Welt- und Jagdreise" című munkája 290. oldalán hasonló esetről tesz említést. ** Sanderson szerint az elefánt egyedüli mozgása a járás, ha siet, gyorsítja ezt a mozgást, s mintegy poroszkálva csúszik tova, de nem nagy távolágra. Az ilyen siető mozgás óránkint számítva 15 angol mérföldre tehető. Igen jó futó elbírná az iramot síkon, de ott, ahol a vad elefántokkal találkozik, nem. Tehát egyedül futással nem lehet menekülni, de ügyes félreugrással, a szél mögé fordulással igen. Baker hasonlóan vélekedik. Egy igen nagy elefánt leghosszabb lépése 6V2 láb lehet. Mivel nem képes ugrani, 7 láb széles meredekfalu szakadék leküzdhetlen akadály a számára. *** így van ez az oroszlánnal vagy bivallyal, ha több oroszlán közül meglőjjük a hímet, a nőstény támadhat, holott a hím ritkán támad, ha a nőstényt meglőttük.