Ukermann Aladár: Buksy uram életrajza. Vadászati elbeszélés / Pest, Lauffer, 1871. / Sz.Zs. 1437

III. RÉSZ

156 vén, hogy több uri vendégek vannak az erdőmesternél egybegyűlve, kapott az alkalmon, s Mihók engedelmével ráhúzott. A vendégekben a zene hallatára megfrissült a vér, felugráltak az asztal mellől s elkezdtek tánczolni. Maga Mihók is átalakult a bőgő hangja következtébén és nagyobb elevenséggel kezdé a vendégek kiürült poharait töltögetni. E közben a főerdészi segéd is visszaérkezett s észrevétlenül a vendégek közé vegyülve, feltűnő jó kedvvel részt vőn az általános mulatságban. Csupán a gróf és igazgató maradt ülve, mig az angol székiben hátradűlve jóizüen aludt. „Ugyan hol lehet házigazdánk, már több mint három órája, hogy kiment ? kérdé a gróf. „Azt hiszem, hogy lefeküdt és alszik" mondá az igazgató, „egyébiránt Mihók legjobban fogja tudni urának hollétét. Az inas épen azon perczben lépett a szobába. A gróf magához inté őt. „Hol van Buksi uram? kérdé tőle. „Valóban nem tudom megmondani" feleié a kérdezett," hogy hol lehet; 3 óra előtt mondá nekem, hogy a hivatalban van egy kis dolga, és hogy mindjárt visszatér, de azóta nem láttam őt." „Menjen csak utána és liijja be őt! szólalt meg az igazgató „gondolom szinte örülni fog a zenének." Mihók kisietett a szobából s az irodába ment, de nem találta Buksi uramat; onnan a háziasszony szobájába is betekintett, azonban itt sem volt. „Én bizony meg nem foghatom, hogy hol lehet a téns ur" mondá az inas a háziasszonynak, „én már mindenütt kerestem." „Nem feküdt le?" kérdé a nő kissé meghökkenve. „Tudtommal nem, sőt épen azt mondta nekem, hogy az irodában van egy kis dolga, s azóta vissza nem jött, pedig már több mint 3 óra elmúlt távozása óta." „Talán baja eseti szegény férjemnek," mondá a házi asszony elhalaványodva, „jöjjön Mihók, keressük fel őt." A nő és inas felkutatták az egész házat, udvart és kertet, de Buksit sehol sem találták.