Ukermann Aladár: Buksy uram életrajza. Vadászati elbeszélés / Pest, Lauffer, 1871. / Sz.Zs. 1437

III. RÉSZ

141 kezét, de ez alkalommal az igazgató és gróf közbe lépvén, ebbeli szándokában még ideje korán meggátolák. „Csak ne heveskedjék Buksi uram, szólalt meg komoly hangon az igazgató, — soha sem hittem volna, hogy ön oly rémitő szokott lenni haragjában." Ily körülmények közt a vadászat nem lévén folytatható, az igazgató a hajtók és vadászok seregét haza inditá; annak folytatása másnapra lön kitűzve. Hazamenet közben az igazgató hátramaradván, egyedül mendegélt, ez időt felhasználva a főerdészi segéd, szintén hátramardt s mély hajlongások közepette közeiedék főnökéhez. Az igazgató Buksi uram goromba bánásmódja felett különben is megbotránkozván, a főerdészi segéd részére hajolt s jó akaró arczczal fogadá őt. Óh méltóságos ur! kezdé beszédét könnyek közt a főerdészi segéd. — „Most volt alkalma saját szemeivel meggyőződni, hogy miként bán velünk az uj erdőmester. Igy van ez csaknem mindennap s ha valamely vadat el nem ejthetvén, rosz kedvében van, azt hivatal társaival érezteti minden módon. De ezenkívül még több panaszom van ellene s nekem mint az állam hű szolgájának nem szabad elhallgatnom, miszerint Buksi uram hűtlenül kezeli a reá bizott vagyont, az erdőket pusztítja, minden czél és rend nékül vágatván azokat, a nélkül, hogy a fát értékesíteni tudná. Ha méltóságod a beszedett pénz felől számadásra vonná őt, kiviláglanék szavaim helyessége. — Azután meg az órvadászokkal sem képes elbánni. Nevezetesen ama hires haramiát Rólánt kénye kedve szerint engedi vadászni s még hosszú képeket csinál, ha közülünk valaki e tárgyra figyelmeztetni meri őt. Én csak a kincstár érdekében beszélek s ezen szempontból indulva ki, bátor vagyok azon javaslatot tenni, hogy Buksi uram hivatalából kitétetnék." Szavait végezvén az igazgatónak kezet csókolt és sok hajlongások közt eltávozott. Az igazgató megindulva lévén a főerdészi segéd könynyei miatt, elhatározá, hogy a dolognak alapjára menend. De ez idő alatt Buksi uram sem maradt tétlen állapotban ; heveskedését belátván, az ügy valódi mivoltát előterjészté pártfogójának a grófnak s kéré őt, hogy néhány engesztelő szót emelne érette az igazgatónál.