Ujfalvy Sándor: Az erdélyi régebbi és közelebbi vadászatok / Cluj-Kolozsvár, Minerva, 1927. / Sz.Zs. 1718

Szolgabírói vadászatok

Szolgabírói vadászatok. Verbőczynk patriarchalis törvényeiben hivatalnokaitól kevés írást, de sok tettet s erélyességet kivánt. A hatalom fejétől eredett kormányrendeleteket a szolgabíró hajtá végre. Ez a már magára is terhes eljáráson kivül törvény s békebiró, útis élelmi biztos, közbátorságra felügyelő, kártékony vadakat üldöző, s még sok minden volt. A szolgabirói állomást az osztrák államokban legalább 20, mind nagy fizetéssel díjazott hivatalnok, a hibás szervezet miatt nagyon rosszul, s a polgárokra nézve még terhelőbb hatással pótolja. Azonban mégsem láttam, s nem hallottam, hogy szolgabíró a terhes munka alatt megbolondult, vagy a 25 frt. csekély évi dij miatt zúgolódott volna, mert birt egy drága dijjal : a közbizalommal és azon nyugtató öntudattal, hogy nemzetét hazafi kötelességből s nem pénzért szolgálja, s főleg azzal is, hogy nemzete törvényeinek őre. Nagybecsű talizmánok, miknek megoldására a becsületes magyar ember fölülemelkedett a pénz varázshatalmán és eszét, vagyonát, s minden erejét készséggel felajánlotta. A szolgabíró munkássági köriből jelenleg a vadászatot, mint idetartozót akarom taglalni. A