Ujfalvy Sándor: Az erdélyi régebbi és közelebbi vadászatok / Cluj-Kolozsvár, Minerva, 1927. / Sz.Zs. 1718

Főispáni vadászat

56» deg; arc, szem s haj födve zúzmarával.

1 Ez csak balhacsipés. Ezt a jó tüz előtt könnyen tűrhetni. Aki az ily csekélységet is alkalmatlanságnak veszi, bízvást hon maradhat. A létszám : 341 lövész, 800 hajtó. A harmadik nap 1600 hajtó, 24 kürtös, 12 pistolyos, 6 vármegyei tarack és 86 kopó. A tarackokat erősebb hajtók, botra szúrva, vállaikon cipelték a hajtáson végig. Durva lőport téve, famohával jói leverve, hosszú pózna végire illesztett égő taplóval sütögették el. A rendkívül hosszú hajtásokon a tarack nagy hangja szolgált a hajtók irányául, hogy egybefüggőleg haladva, a hajtás ne szakadjon meg. * * * Az első'reggel egy tágas irtványon felállíttatott az egész vadászsereg, külön osztályokban. Waldeck herceg elragadtatva kiálta fel: — Fölséges, ennyi lelkesült vadászt látnij Ezek a közelebbi lengyel forradalom alatt fényes eredményt vivtak volna ki! Én fejcsóválva felelém néki: — Nem tudom, hogy ellenség előtt, hogy állnák meg a sarat, de azt látom, hogy itt sok nincs a maga helyén. Nagyobb részinek most van legelébb fegyver a kezében. Ifjú főnökünk sok ismerettel bir a tarokk s vig leányok közt; de ily 1 Dér.