Ujfalvy Sándor: Az erdélyi régebbi és közelebbi vadászatok / Cluj-Kolozsvár, Minerva, 1927. / Sz.Zs. 1718

Kusmai vadászat

Kusmai vadászat. Báró Lőventíjal_ Samu, szász származású magyar arisztokrata. Ősszel, szeptemberben sajátságos egy napi vadászatot tart, kirekesztőleg medvére. A határon és az erdő közt hitel feletti mennyiségben terem a vadalma és vackor, mire a medve szeptember utója felé, néhány napi csemegélésre leereszkedik. De keveset portyász s tán fogai elvásnak a savanyú gyümölcstől, vagy egyéb ok miatt: csakhamar útat vészt. Mihelyt nyomáról észreveszik, azonnal rá is ütnek az új vendégre. Minthogy pedig rögtönözve történik, többnyire kevés erővel is szoríthatják. De a lövészek se valami kitűnőek, mert nagyon ritka eset, mikor vagy egyet leteríthetnek, jóllehet mindig bizonyosra mennek s tapasztalás után már jól tudják a medve húzását s azért mindig lövésre kerül. Csak egy meglehetős nagy hajtásuk van ; ha ebből kiszálasztják, más hajtást nem is próbálnak, mert a medve a távoli havasokig nem szokott megállapodni.