Ujfalvy Sándor: Az erdélyi régebbi és közelebbi vadászatok / Cluj-Kolozsvár, Minerva, 1927. / Sz.Zs. 1718

Háromszéki vadászat

Háromszéki vadászat. A székely úriabb osztály, vadászatban s háztartásban kevesebb fényűzést folytat, mint a vármegyei urak. Lármás, költséges vadászatnak itt hire sincsen, csak kénytelenségből: akkor is ha kártékony vad szorítja, s a közönség magára, vagy a dulló 1 szigorú parancsa után teszi azt. A szé­kelynek, e kiváló népfajnak beszéde, tettei, szoká­sai, még csak vadászatjai is sajátságos, a máso­kétól merőben eltérő. Történetesen jelen valék, midőn egy helység küldöttjei a bodzái völgyön a medve pusztítását panasziák az illető alkirálybiró előtt. Ez irtó­háborút igére a panaszosoknak, és a hajtós vadá­szatot inegrendelé. Fölkért engem is, mint ismeretes nagy vadászt, vennék részt: igen reméli, hogy napunk nem vész el s tisztességes elégtételt veendünk. Kánikulai forró nap vala. A királybíró úrral virradtig megindulánk, és hajnal hasadtával fel­érkezénk a helyszínére. Itt egy hatalmas tűz mellett, 1 A dulló a székelyeknél a szolgabírónak megfelelő tisztviselő volt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom