Ujfalvy Sándor: Az erdélyi régebbi és közelebbi vadászatok / Cluj-Kolozsvár, Minerva, 1927. / Sz.Zs. 1718

A mult század közepén inneni vadászatok

9» Másnap tovább folytatók. Minden erdőt, bo­zótot, bokrot apróra megvertek. Az ifjak sebes futó paripáikon kergették a vadat árkon-bokron keresztül, miáltal a vész bizonyos nemével szem­közt nézve, neki bátorodtak s izmaik megedződtek. A pihenő órákon az ősök harcias jelleméről ma­gasztalólag mesélt nekik Bánffy s épületes sza­vakban magyarázgatá a nemzetiség magasztos eré­nyeit a férfiasság a lelki s testi erő hasznosságát, és az elpuhultság káros voltát s bizonyos vesze­delmeit. A Bánffy nemes irányú oskolájában egy uj hazafi érzetü nemzedék keletkezett, a kikből azután több szenv.edélyes vadász vált. Báró Bánffy György, Elek és János testvérek, a kiket már én is ismertem, a fennebbi iskolában képeztettek ki derék hazafiakká és szenvedélyes vadászokká. Ke­gyelettel emlékeztek a derék Bánffy Farkasról, korának legkitűnőbb férfiéról, a ki egy ütéssel jó hazafit s nagy vadászt akart kiképezni hazafiaiból. i S hogy a vadászati szenvedélynek több ingert sze­rezzen, az akkori rossz szerkezetű fegyverek he­lyett, azon ' időben leghíresebb Lazaro Lazarino . csőket hozatta, a mikkel ő maga is nagyon biz­tosan lőtt. A kitűnő jó és messzelövések ingerlé­kenyen hatának környezetére ; mindenki igyekezett Lazarinora szert tenni. S azért e csők ugy elsza­porodtak, hogy a mult század utóján nem igen találtatott nemesi ház, ahol ilyes egycsövű fegyver ne csüggött volna a fogason. Akkor még kétcsövű

Next

/
Oldalképek
Tartalom