Tanos Pál: Az erdő világa / Budapest, Singer és Wolfner, 1895. / Sz.Zs. 1481

Harmincz év múlva

Harmincz év múlva. Győrött elintézendő ügyem volt, a melyet mindig halasztottam, de a melyen végre is csak át kellett esnem. — No, holnap indulok, holnapután pedig ismét itthon leszek — biztattam családomat. S csakugyan másnap reggel már Győr felé vitt innen a sebesen száguldó gyorsvonat. Közönyösen vonultam meg az ablak melletti sarokban, nem törődve egyetlen útitársammal sem s Bicskéig nem érdekelt semmi más, csak az, hogy mi módon juthatnék-én egy vonattal előbb haza? De Szaáron fölül belejutottunk a Vértes erdőségének déli szélébe. Kezdtem érdeklődni s csakhamar uj, nem is sejtett érzelmeknek váltam rabjává. A gyorsvonat csak ugy röpült velem ; de sokkal gyorsabb volt mégis a szem, a képzelet és — az emlékezet. Először is azt a puszta erdei utat ismertem föl, a melyen valamikor csak a szaári erdész választottjainak volt szabad megrövidíteniük Htjukat, ha Felső-Galla felé igyekeztek. Majd szemembe