Tanos Pál: Az erdő világa / Budapest, Singer és Wolfner, 1895. / Sz.Zs. 1481

A koczapuskás

A koczapuskás. Valamennyi vadásztársaságnak réme, minden szomszédjának veszedelme a koczapuskás. Csupa tüz, merő szenvedély az egész ember, ha puskát lát; szive zakatol, szeme szikrázik, ha vadászatról szól a beszéd; magánkívül van, ha tarisznya a vállán, puska a kezében, csatangolhatja végig a gazos tarlót, a göröngyös szántást, vagy a tüskés bozótot; s egy pillanatig se bir nyugodtan megállni a helyén, ha — bölcs előrelátásból — a hajtásban legszélére odaállították. Megmegczélozza azzal a szeretett szerszámmal majd azt a fakó tuskót, mely már évtizedek óta rejtőzködik a sürü gazkórók között, majd pedig a kiálló száraz ágat az útszéli cserfa tetején. Majd megtörölgeti, tisztogatja, hol fölemeli, hol leereszti a puskát, hol jobbra, hol balra kapja a fejét s meg-