Szlávik Nándor: Vadtenyésztés és vadászat, hasznos tanácsok az év minden hónapjára / nádudvari Rázsó Lajos előszavával. Berehovo , Kárpáti Vadász, 1928. / Sz.Zs. 1649

Vadtenyésztés és vadászat

Szeptember. Az ősz közeledik. Fehér szálak úsznak a leve­gőben s bejelentik a vénasszonyok nyarát; a legelő­kön felüti fejét az őszi kikirics. A vándor szárnya­sok búcsút vesznek tőlünk. A fecskék mennek el először is le kvártélycsinálónak. Ezeket követi a leg­kellemesebb hangú énekese az erdő, a park és a csalitoknak, a fülemüle, utána indul azután a ma­dárvilág sok faja és bezárja a vonulást a légykapó sármány. E hó kezdetével a vetéseknek, a vadlegelőkül készített földeken már készen kell lenniök. Szeptem­ber hóban betakarították a hüvelyes veteményt is és ezek tarlóját jó mélyen feltöretjük. A krumpli is kikerül a földből, ezek már e hó végéig megnőnek és be is érnek. A koraiakat már úgyis felszedték. A réteken, a kaszálókon a lóhere és lucerná­sokon a vakondtúrásokat el kell egyengetni és ke­tesztül boronálni. Tartós esőzések alkalmával az eső­ről származott vizeket árkokkal kell levezetni. A könnyű összetételű talajon vetett csillagfürt beérett s így learatható, mert a hüvelyek a napon felpattannak. Ha pedig kilátás van arra, hogy azt vadtakarmányul használjuk fel, úgy ha nem túlérett, boglyákban is kint hagyható, mert a vadak úgyis szívesen fogyasztják s egyúttal némi menedéket is nyújt nekik szél és eső ellen. A hó végével lehet a saradella-féle takarmányt is használni. Mégis vigyázni kell arra, hogy ez a renden jól kiszáradjon. A saradella bőséges víztar-

Next

/
Oldalképek
Tartalom