Szlávik Nándor: Vadtenyésztés és vadászat, hasznos tanácsok az év minden hónapjára / nádudvari Rázsó Lajos előszavával. Berehovo , Kárpáti Vadász, 1928. / Sz.Zs. 1649

Vadtenyésztés és vadászat

- 90 talma miatt nehezen szárad, ezért a rendek inkább többször megforgatandók. Azután ha kiszáradt is, ezt a kitűnő takarmányt nem kell igen nagy boglyákba rakni, ha még oly sok lenne is, hanem inkább több apró vontatóba s akkor is lazán összerakva, de jól lekötve, hogy a szél átjárhassa. Mindig üresebb és kopaszabb lesz a föld. Ezért húzódik a vad is a neki elkészített mesterséges legelőkre. Répa, káposzta és krumpli bizony jól őrizendő tőlük. Hullott gyümölcs, vadgesztenye, stb. gyűjthető és szárítható a bekövetkezendő szigorúbb időkre. A szárítás után is száraz, szellős helyen raktározandók el azok, hogy meg ne penészedjenek. Ha a szeptember hónap szép, napfényes meleg idővel köszönt be és az éjjelek meglehetős hűvösek, úgy ezen időben kezdetét veszi a hízott, jól táplálkozott szarvasok kóborlása. Önkéntelen nyughatatlanság vesz erőt rajtuk, amely űzi-hajtja s vándorlásra ösztökéli őket. Izgatottságuk mindig fokozódik. Amint közeledik a rigyetési időszak, majdnem önkívületi extázisba esnek. A szerelmi vágy kielégítésének ösztöne nagymértékű izgatottságban tartja az agancsárókat. A teljes erejében álló szarvasbika a hűvös, mondhatni hideg éjjeleken, ha tehénre, vagy ennek friss, meleg csapójára talál, csülök nyomét szaglászva, aganccsal díszített fejét mélyen lehajtva a földre, erdőn, mezőn keresztülhúzódik, követve a szarvastehén nyomát, mig csak reá nem talál; azután azzal együtt, mintegy magával vonva azt, a fő rigyetési helyre vonul. Sokszor igen nagy utakat tesznek meg ezek a háremhősök és hatalmas kiterjedésű területeket kóborolnak be, hogy a kiszemelt területre érhessenek, ahol egy évvel azelőtt eredményesen áldozhattak szerelmüknek. Ilyen ide vándorolt agancsárok azonban sokszor nagyon elővigyázatosak, hanem azért cserkészve