Szlávik Nándor: Vadtenyésztés és vadászat, hasznos tanácsok az év minden hónapjára / nádudvari Rázsó Lajos előszavával. Berehovo , Kárpáti Vadász, 1928. / Sz.Zs. 1649

Vadtenyésztés és vadászat

- 70 gunkkal visszük hűséges vadásztársunkat, ebünket és a kaszálás alá kerülő takarmányféle növényeket szorgosan átkutatjuk, hogy nem tartózkodik-e ott hasznos szárnyas vadjaink közül csibéivel az anya. Ha talán lenne ott apró fácán, fogoly vagy más csibe-csapat anyavezetővel, úgy vizslánk biztosan ráfog vezetni bennünket, mégha csak fészek lenne is ott tojásokkal. Az ilyen helyeket megjelöljük négy sarkán — körülbelül 1 négyszögöl területet véve — egy-egy kimagasló lombos ággal, amelyet a földbe szúrunk és a kaszásokat, vagy kaszást előre figyelmeztetjük arra, még az esetben is, ha a kaszálás fűkaszáló géppel történnék, hogy azt a kijelölt helyet kerüljék el s hogy ott hagyja meg a növényt lábán akár körben, akár négyszögben. Sok esetben azonban az ilyen háborgatásnál az ülő szárnyas — legyen az nyirfajd, császármadár, fácán vagy fogoly — ott hagyják fészkeiket a tojásokkal s azt többé nem is keresik fel. Ha azonban ez a keltetés utolsó napjaiban történik, a miről alapos meggyőződés szerezhető a tojások átvizsgálása által, legtöbbször azonban, ha csak egy-két nap választja el a kikeléstől, úgy nem hagyja magát elzavartatni s rajta marad tojásain, hogy kikeltse azokat. Ha ez valóban így van, úgy a hivatásos vadászok, valamint mindazok, akiknek egy kis fogalmuk van erről, gyakorlati tapasztalatomat igazolhatják. Ha azonban az eszközölt és végrehajtott gondos elővigyázat dacára is megtörténnék az a baleset, hogy a fészket bármi okból is kikaszálták volna, amelyhez mór az ülő szárnyas vissza nem térne, úgy a tojásokat nagy elővigyázattal összeszedjük s igyekezzünk a lehető leggyorsabban haza szállítani és vagy kotló alá rakni, vagyha ez nincs kéznél, úgy a keltető gépet e célra felhasználni. Az ilyen mesterségesen kikeltett csibéket anya