Szlávik Nándor: Vadtenyésztés és vadászat, hasznos tanácsok az év minden hónapjára / nádudvari Rázsó Lajos előszavával. Berehovo , Kárpáti Vadász, 1928. / Sz.Zs. 1649

Vadtenyésztés és vadászat

- 71 nélkül bajos felnevelni, mert legtöbbször 20—25 százaléka apró korában elhull. Azonban a szükség és gyakori tapasztalat legtöbbször találékonnyá teszi az embert, még ha az vadász is. Sokszor és sok helyen megírtam már azt, hogy az erdész-vadászembernek olyan jól kell ösmernie a pagonyát, annak állatállományát, mint a saját lakását vagy a zsebét. így tehát határozottan tudnia kell azt is, hogy a kezelése, gondozása alatt álló erdő mely részében, minő állatfajta tartózkodik állandóan; ha ezt tudja, úgy tudnia kell azt is, hogy egy-egy vezető anyaszárnyasnak csibéi milyen korúak lehetnek, mert hiszen teljes lehetetlen, hogy kora reggel vagy este az élelem keresésnél, de meg a verőfényes napokon is a tisztásokon vett porfürdőknél ne találkoznánk velük. Nos, most már megállapíthatja a csibék korát s azokat összehasonlíthatja az otthon lévő árvák kelési idejével és így másnapi útja alkalmával egy kisebb kézi kosárba rakva az árván maradt s házi tyúk által vagy mesterségesen keltetett csibéket, kiviszi az erdőbe s ott, ha hasonló korú szülöttekkel találkozott, 3—4 darabot szépen letesz a földre, tovább halad pár lépést s figyelemmel kiséri az árvák sorsát, hogy a fajbeli mostoha milyen fogadtatásban részesíli azokat. « Ami a korkülönbséget illeti, vigyázattal kell eljárni, 1—2 napos különbség nem határoz ugyan, mert ezt sem az anya, sem az uj mostoha testvérek nem veszik észre és szeretettel fogadják a kis jövevényt, mig ellenkező esetben több, mint bizonyos, hogy agyonvagdalják. Ügyes és céltudatos eljárás mellett szépen eloszthatjuk így az akár mesterségesen, akár házi tyúkkal keltetett csibéket és még az a hasznunk is lesz a figyelmes szétosztásból, hogy a pagony egyenletesebben telik meg szárnyas vaddal. A ragadozókért is áldozatot kell hoznunk június hó-