Szilárd Ferenc: Ébredés az erdőn / Budapest, Pátria, 1913. / Sz.Zs. 1642

Emlékek a Krivosjeből

Emlékek a Krívosjéböl. Elbeszéli egy öreg katona. N

yár vége felé jár az idő. Állandó derült kékségben mosolygott az ég kárpitja a dragalji erdő fölött. • Arányos fényözönben fürösztötte a komor várfalakat, melyek fenyegetőleg tekintenek alá a völgyben fekvő kis Montenegróra s unott fölénynyel ásítanak •feléje lőréseikkel s az állandóan kiszegezett ágyúk torkaival. Szegény ország Krivosje mindazokban a javakban, amelyek szerint a gazdagságot közönségesen mérni szokás, •de a természet vad szépségeiben ugyancsak nem szűkölködik s a nyárutó oly megragadóan gyünyörű ezeken a kopár sziklákon, hogy aki átélte, annak örökké feledhetetlen marad. 1863-at írtunk s én mint főhadnagy és a dragalji erőd parancsnoka, már a negyedik hónapot töltöttem ebben a szellős sasfészekben, kizárólag legénységem társaságára •-M 31