Gróf Széchenyi Béla keletázsiai utjának tudományos eredménye, 1877-1880. 3. köt. Budapest, Kilián, 1890-1897. 3 kötetben / Sz.Zs. 1411/3

HATODIK SZAKASZ - ELSŐ RÉSZ. Fosszilis állatok - E) Khinai palaezoos kőzetek mikroszkopikus vizsgálata. Dr. LÖRENTHEY IMRE-től

Spirillina. 231 száma, mint az oroszországiaknál, mert míg ott 5—6, addig a khinai példányoknál 8—10 körül van. Termőhelye: Khinából eddig egyedül Sa-men-kvan-röl, a Ta-tja-szan hegységből származó alga tartalmi! carbon mészkőből ismerjük, de itt is igen ritka, mivel csak egy példánynak a keresztmetszetét találtam egy Fusulina sp. társaságában. Oroszországból volt eddig még csak ismerős, a hol az alsó- és közép-szénmészkőben fordul elő Tula kormányzóságában és az Uraiban. Spirillina plana, Möll., var. patella, Lörent., n. f. A sa-men-kvan-i nyeregről származó carboncrinoida-mészkőben két sajátságos metszetet találtam, a melyet fogyatékos voltuknál fogva eleinte nem tudtam hová beosztani. A héj bitumennel átjárt anyagból áll és első rátekintésre nagyon emlékeztet az olyan Tetrataxis-xy a melyiknél a külső üveges (glasig-porös) héjréteg hiányzik, miként ez az ilyen régi kristályos mészkövekben többnyire elő szokott fordulni. Eleinte olyan Tctrataxis conica, Ehrbg., var. gibba, Möll., metszetének tartottam, a mely a középen metszi át a héjat és így a köldöküreget éri, midőn azonban a részletesebb tanulmányozás alkalmával méréseket végeztem, és az egyes méretek közötti arányszámot megállapítottam, kitűnt, hogy az alakom közelről sem azonosítható a Tetrataxis conica, var. gibba-xA, hanem hogy itt egy olyan Spirillina-xd\ van dolgom, a mely a Sp. plana, Möll.-fajhoz áll a legközelebb, de azzal sem azonosítható. Az alakja azonban, mint minden fajnak, úgy ennek is többé-kevésbbé változó, vannak kevésbbé lapos és így a Sp. plana, Möi.l.-hez közeledő alakok is. A kanyarulatok lassan és egyenletesen növekednek, miként a Sp. plana-\xk\, a kanyarulatok itt is mérsékelten domborúak, a metszeteik pedig szintén elliptikusak. A ház itt is középen a legvékonyabb (0'0i7 mm.), miként a Sp. plana-x\k\, de míg ennél a ház mindkét oldalon mérsékelten homorú, addig az én khinai alakjaimnál az egyik oldalon — mondjuk az alsón —- erősen homorú, míg a másikon — a felsőn -— erősen domború; úgy hogy a héj maga egy egész belül üres félgömböt vagy gömbszelvényt képez, a szerint a mint domborúbb vagy pedig laposabb és így távolabb vagy közelebb áll a Sp. plana-hoz. A kamrák keresztmetszetei — a középső kerek kamrát kivéve - elliptikusok. Alakomat daczára annak, hogy a héja homokosnak látszik, a Tetrataxis-nemmel még sem lehet azonosítani. Mert abból, hogy a héj nem üveges, átlátszó, még nem következik, hogy alakomat a Spirillina-tói el kell különíteni, miután ezen régi mészkövekben a foraminifera héjak úgy is át vannak alakulva; nem azonosítható továbbá a Tetrataxissal azért sem, mert először egészében sokkal kisebb, a ház maga pedig közepén vékonyabb, a kamrák metszetei más alakúak és a méretek valamint az ezek közötti arány is eltér a Tetrataxis conica, Ehrbg. var. gibba, Möll.-tői és méreteinek az arányától. Hosszú leírás helyett szolgáljon különben a könnyebb megérthetés szempontjából a faj jellegeinek a feltüntetése a 3. és 4. ábra. Alakom, a mennyire a kanyarulatokat a héj közepén — a hol némileg összeolvadtak és így elmosódottakká lettek - meg lehet olvasni, 5—9 kanyarulatból áll, miként Sp. plana. A falvastagság 0 01 mm. Alakom a Spirillina plana, Möll.-tői főleg abban különbözik, hogy a míg az tányéralakú, alul és felül gyengén homorú, addig ezen új alakom bura-alakú, vagyis helyesebben egy kivájt, belül üres félgömb vagy ennek egy kisebb szelvénye, a mely természetesen felül domború, alul pedig homorú. A sa-men-kvan-i nyeregről való két példányon a következő méréseket tettem A legdomborúbb és legnagyobb példányom (24. ábra) legnagyobb átmérője a két végén mérve o-3 mm., a magassága pedig o'ii, ez 8 vagy 9 kanyarulatból áll; a másik kisebb, laposabb példány (25. ábra) legnagyobb átmérője 0^25 mm., a magassága pedig már csak C07 mm., ezen példány kb. 7 kanyarulatból áll, tehát a két méret között az arányszám