Gróf Széchenyi Béla keletázsiai utjának tudományos eredménye, 1877-1880. 3. köt. Budapest, Kilián, 1890-1897. 3 kötetben / Sz.Zs. 1411/3

HATODIK SZAKASZ - ELSŐ RÉSZ. Fosszilis állatok - E) Khinai palaezoos kőzetek mikroszkopikus vizsgálata. Dr. LÖRENTHEY IMRE-től

232 Spirillina. az első esetben 2'7 : 1, a másodiknál 3*5 : 1. Míg a Tetrataxis conica, Ehrbg. var. gibba, MöLL.-nek az átmérője o"28 mm., a magassága pedig o'22 mm. és így a két méret közötti arány csak i'2:i. A Tetr. conica, var. gibba, Möll., köldöküregének az átmérője a teljes átmérő 1/3-át teszi, míg az én alakomnál a felét. Termőhelye : A sa-men-kvan-i nyeregről gyűjtött carbon erinoida-mészkőben találtam a két legjobb megtartási állapotban lévő példányt, Tetrataxis conica, Ehrbg., Lingulina Széchenyiig Lörent. nov. sp. és egy meghatározhatatlan Endothyra sp. társaságában. Egy jó megtartású példányát találtam még a jung-csang-fu-i permo-carbon mészkőben azon gazdag faunával együtt, amelyet innen már az I. fejezetben megismertettem, t. i.: Fusulina sp., Fusulinella Struvii, Möll., Tetrataxis conica, Ehrbg., Tetrataxis conica, Ehrbg., var. gibba, Möll., Spirillina irregularis, Möll., Spirillina subangulata, Möll., Spirillina chinensis, Lörent., nov. sp., Endothyra Bowmani, Phill., Endothyra parva, Möll. és Cribrospira Panderi, Möll., társaságában. Spirillina subangulata, Möller. 1879. Spirillina subangulata, Möll.: Die Foraminiferen des russischen Kohlenkalks, p. 27, Tab. V, Fig. 3, és a szöveg között lévő 5. ábra. Ezen faj eddig csakis az oroszországi szénmészből volt ismerős, nekem azonban sikerült a khinai szénmészkőben is megtalálni. A Jung-csang-fu-ból eredő permo-carbon mészkőben egy haránt- és egy hosszmetszetét találtam ezen fajnak. Bár a metszeteknek a megtartási állapota nem minden kifogás nélküli, mindazonáltal teljes biztonsággal meghatározhatók. A foraminifera héja itt is ki van lúgozva, miként az legtöbbnyire elő szokott fordulni az ilyen régi mészkövekben, a melyek az átkristályodás alkalmával nagy átalakuláson mentek keresztül. A héj itt is, mint a legtöbb khinai mészkőben található meszeshéjú foraminiferánál, nem víztiszta, átlátszó, hanem bitumennel átivódott és így a homokoshéjú foraminiferák héjszerkezetére emlékeztető. A kanyarulatoknak a szögletes volta azonban mint a haránt-, mint a keresztmetszeten szépen észlelhető és így a faj biztosan meghatározható annál is inkább, mivel a khinai alak különben is teljesen egyezik az oroszországival. A talált harántmetszet, a mely csaknem középen érte a héjat, teljesen egyezik a Möller által adott ábrákkal. A khinai alakok valamivel kisebbek, mint az oroszországiak; a harántmetszetben átmérőjük 0'5 mm., a vastagságuk pedig középen mérve C14 mm., míg a széleken C17 és o'22 mm., a legnagyobb falvastagság pedig 0'05 mm. Az egyes kanyarulatoknak a nagyságát nem lehet megmérni, mivel a héj körvonalai nem láthatók mindenhol teljesen, a mennyiben néhol észrevétlenül átmennek az alapanyagba. Ugyanebben a csiszolatban, melyben a típusos harántmetszet látható, van még egy hosszmetszet is, a mely az előbbi irányra 90° alatt éri a héjat. Ezt könnyen föl lehet ismerni a nagyságán kívül különösen arról, hogy a kanyarulatokon észlelhető szögletességeknek megfelelő részleges héjvastagodások itt is igen szépen láthatók, a mik szintén 24 ábra. Spirillina plana, MÖLL., var. patella, LÖRENT., nov. form. 25. ábra. Spirillina plana, MÖLL., var. patella, LÖRENT., nov. form, keresztmetszete, mely a házat a széle felé éri