Gróf Széchenyi Béla keletázsiai utjának tudományos eredménye, 1877-1880. 2. köt. Budapest, Kilián, 1890-1897. 3 kötetben / Sz.Zs. 1411/2
ELSŐ RÉSZ - NEGYEDIK SZAKASZ. Tamul (dravida) tanulmányok - MÁSODIK RÉSZ. Alaktan
Alaktan. 75 enn-án (minő férfi ?), stb. e-nci-var (mennyien ?), eneittu (hogyan, miként ?), e-ttanci (mennyi ?), ettanei-y-ám (mennyidik), e-vv-alavu (me-kkora ?),* e-ppódu (mi-kor), e-iigan (hol? hon? hun?), e-ngu, idem, e-ngé, idem, yá-ndu (ugyan hol ?), e-vv-idattukku (hová, tkp. mi-hely-nek), e-ngé-y-irnndu (honnan ?), e-ppadi (mi módon ?), effu (id.), e-mmattiikk-um (me-ddig), innán (-an), nnn-án (-an J, annän (-an ), inei-var (ennyien), ineittu (í-gy), u-ncittu, i-ttanei (ennyi), uttanei, ittanei-y-ám, i-vv-alavu (ekkora), i-ppódu (e-kkor), i-ngan (i-hon), u-ngan, i-ngu, idem, i-ngé, idem, í-ndu (itt), i-vv-idattukku (ide), iiigéyirundu (innen), i-ppadi (e-kkép), índu (így), irru, i-mmatiukk-um (eddig, emeddig), stb. aneivar (annyian), ancittu, attanci (annyi), attaneiyám, avvalavu (akkora), appűdu (akkor), a-ngan (a-hon), a-ngu, idem, angé, idem, á-ndu (ott), avvidattukku (oda), angcyirnndu, a-ppadi (a-kkép), ándu (úgy), afVu, ammattukk-um (addig, amaddig), Az edu, idu, tfA?, névmások ragozása némileg rendetlen, azért álljon például az egyiknek teljes ragozása. Egyes. zV/« (de i-dan is), id-an, id-iii, idinudeiya, idu-kku, id-aV-ku, i-dei, idan-ei, ittei, cf. ez-t-et, id-il, id-an-il , idil-ninVn, idininVu, id-in-äl, idan-äl, itt-ál, idin-ódu, idan-ódu, l itt-ódu, így ragoztatnak yávei, uvei és «z^z. Nom. Gen. Dat. Acc. Loc. Abl. Instr. Comit. Többes. idu-gal, ivei, iveigal, rendesen ivaWin, rendes. « ivafv-ivku « « ivaVVei « « ivaVV-il « « rend. « « ivaYV-ál « « ivaVV-ödu « * J egy z et- Az i, u, a névmások után a következő névszó kezdő mássalhangzója kettőződik, a mire példa nyelvünkben «mekkora, e-kkora, a-kkora, me-nnyi, e-nnyi, a-nnyi, c-ffelé, a-ffclé, régies, a-bbor, a-nnép» stb. Ezekről pedig nálunk azt mondják, hogy me-ly-kora, ez-kora, az-kora stb. helyett állnak. Ki tudja ?! A tamulban az önhangzón kezdődő névszók és eme névmások közzé vv betoldás járul. Ugyan így az £Mífíz, óiífíí, zoidu, aadu után a névszót kezdő s, í, /> mássalhangzók kettőződnek.
