Gróf Széchenyi Béla keletázsiai utjának tudományos eredménye, 1877-1880. 2. köt. Budapest, Kilián, 1890-1897. 3 kötetben / Sz.Zs. 1411/2

ELSŐ RÉSZ - NEGYEDIK SZAKASZ. Tamul (dravida) tanulmányok - MÁSODIK RÉSZ. Alaktan

I 10 Második rész. 6000. áY-áyiram id. 7000. érl-áriram id. 8000. enn-áyiram id. 10,000. padin-áyiram id. 20,000. iru-badin-áyiram id. 100.000. nur-äyiram id. 100.001. nűr-áyiratt-oru, nür-áyiratt-onYu. millió, kádi vagy nűr-ilaksam stb. áyiratt ennűY enbatt-ettu, 1888. , , , , ezer nyolczszaz nyolczvan nyolcz. 2. Nomen appellativumok : oru-van vagy oruttan (egy férfi), oru-val (egy nő), iru-var (két férfi = vagy két nő = kett-en), mű-var (három ember, hárm-an), nál-var (négy-en), ai-var (öt-en), aYu-var (hat-an), crlu-var (het-en), en-mar (nyolcz-an). . A sorszámok (variseikkuYiya engal) képeztetnek a tőszámnevekből ám participium által, az első-1 kivéve, a melynek alapja műdal (kezdet) szó így : i-ső műdal vagy mudal-ám {órám egy-edik a tizesek után, pl. padin-órám tizen-egyedik s nem tizen-első), 2-dik irandám, 3-dik múnVám, 4-dik nál-ám, 5-dik aindám, 6-dik áYám, 7-dik erlám, 8-dik ettám, 9-dik onbadám, 10-dik patt-ám, 11-dik padin-órám, 21-dik irubatt-órám, 100-dik nűYám, i ooo-dik áyirattu vagy áyirattu-muYeiyána. 4. A rétegező a madangn (rét) szónak a melléknévi alak után tétele által fejeztetik ki, pl. 2. iru-madangu (kétrét, kétszeres, kétszer annyi), 3. mu-mmadangu, 4. nálumadangu, 10. pattu-madangu, 100. núYu-madangu stb. 5. Az arányosztók szóikerítés által fejeztetnek ki így: ovv-onYu (egyenként, egyegy), ivv-irandu (kettenként, két-két), mumműnru, nannálu vagy nanángu, 5. aiv-aindu, 6. avv-áYu, 7. evv-erlu, 8. cvv-ettu, 9. onbad-onbadu, 10. pappattu. A többi a névszói alaknak ismétlése és tt^t?, <rv (léve) gerundium által fejeztetik ki, pl. iru-bad-iru-bad-ága (húszan-húszan-ként, húsz-húsz). 6. Ezeknek nomen appellativum alakja : ovv-oruvan (minden egyes férfi), ovv-oruval ( . . . nő), ivv-iruvar (mindketten, a kettesével lévő személyek), mummúvar (hármasával) stb. 7. Sokszorozó számok (pcrukkum engal). Ha nem az igazi szorzásról, hanem a cselekvés többszöri ismétléséről van szó : akkor visei (íz), taram (sor, rend), muYei (forgás, íz, szor, szer) stb. névszóknak a melléknévi alak után tételével fejeztetik ki, pl. oru muYeiyil (egy ízben, egyszerre), pala-daram biYappadu (a sokszor születés). Az igazi sokszorozás (multiplicatio) a (rövidebb) melléknévi alaknak a névszó-alakban álló sokszorozandónak elébe tétele által történik, pl. ór-onYu (egy-egy = egyszer-egy), ír-irandu (kétkettő = kétszer-kettő), nán-nángu (4x4=16), áY-irandu (6x2 = 12/, aYu-munYu (6x3=18), onbatt-onbadu (9x 9 = 81), paittu-ppattu (10x10=100), a két utóbbi példában onbattu (9) és paittu (10) kivételes sokszorozó alakok. Jegyzet A névszói számnevek egymás mellé helyezve «és» kötszóval állóknak vétetnek, pl. érlnmunru (hét és három), de erlu-munru (hét vagy hetes három = hétszer három 7X3 = 21), mert itt elléknév.