Gróf Széchenyi Béla keletázsiai utjának tudományos eredménye, 1877-1880. 2. köt. Budapest, Kilián, 1890-1897. 3 kötetben / Sz.Zs. 1411/2
ELSŐ RÉSZ - NEGYEDIK SZAKASZ. Tamul (dravida) tanulmányok - MÁSODIK RÉSZ. Alaktan
Alaktan. 69 8. Az adverbialis számnevek a névszói alakokból képeztetnek az ávadu (a leendő valami) dologi nomen appellativum hozzáadása által, pl. mudal-ávadu (először), irand-ávadu (másodszor), munr-ávadu (harmadszor), náng-ávadu (negyedszer) stb. Jegyzet. Ugyan ezen képzet dy (léve) gerundium toldással a sorszámnevek helyett használtatik, valahányszor a sorszám névszó nélkül áll, pl. ö ötödik az osztályban: avan tan vaguppil aind-dvad-dy irukkiran. 9. Az elvont számnevek a melléknévi alakból -mci (ság) képző által lesznek, pl. oru-mei (egy-ség, t.-tat. ber-lck), iru-mei (kettős-ség), mu-mmei (három-ság) stb. 10. Törtszámok. A régi törtszámolás a Tamuloknál egy kissé furcsa, mert alapul véve a következő hat törtszámi kifejezést : mundiri vagy mundirei (V^o), arci ( i6 o/ 32 0 = 1/j), kál ( 8 O/ 3 2O = R/ 4), visam ( 2 0/ 32 0 = V^), má vagy orumá ( i 6/ 32 0 — V 2 0), kani (V 32 0 = Ao), ezeknek egymás mellé tétele, és az egész számokkal való szorzás által egy egészen sajátságos törtszámrendszert képeztek 15 alapjegygyei, pl. káni-y-arei-kkáni (V 32 0 -M/ 32 0/ 2 = 3 /I6O), nálu-má ( i 6/ 32 0 x 4 = r/ 5), mukkál (24o/ 32 0 — 3/ 4) vagy száz mundiri (V320 x 100 = s/ l 6) stb. Azonban mondhatni munfil iru bangu (háromból két rész = 2/ 3) vagy árilonVu egyhatod (Vß tkp. hatból egy rész) stb. 11. Határozatlan számnevek : an-égam (skr. néhány), pala (sok), sila (kevés), missam (többség), tiral (sereg, tömeg, sok), érálam (tömeg, sokaság), koiisam (kevés, mongol khomsokhon), sódu, inei (pár), silvánam más szám után «és néhány» jelentéssel, pl. áyirattu ssilvánam (ezer és néhány). Észrevételek a számneveknél. 1. A Tam. o-ru (1) melléknévnek a gyöke a Tam. 0'- (étre pareil, égal etc.) ige, a melyből négy alak fejlődött ki a) o-ru (egy, on-Vu pro or-tu, orrú — oTTu, orréi, oTTci = egy, azaz ed\ öef egyes, egyedüli); ßJ o-ttu (égalité, o-ttigei union, nivellement, secours ; o-tt-a uni, égal, pareil, conforme egyenlő elei)-, y) o-ppu (égalité, conformité, accord, comparaison etc., opp-ána uni, égal, semblable etc.); 0) o-kka (ensemble, avec, également, entiérement cf. Magy. eg-ész-en etc.). Ezen alakból való a Telugu stb. oka (egy melléknév ; oka-ti névszó, a melynek a finn yh-te yk-si a társa). A Tam. oru társa a Mong. or, ori (egyedüli), míg a Mong. nige-n, nége (1) a perzsa yek, sert. ékam (1) szónak olyan mása, mint a Tam. n-ugam (iga) a sert. yuga-nak. 2. A Tam.-féle nyelvek iru (2) szava megfelel a Mong. ir-su, yir-su, Man. p-uru (duplex), melléknévnek s a t.-tat. ir-mi, yir-mi (2 x 10) összetét első részének. A t.-tat. yir-mi első része yigir is tehát az eredeti alak a magy. mong. iker, man. ikir-i (gemini), t.-tat. ekiz id. A tam. ér (paire, paire de boeufs pour labourer etc.) egy második összevont alak. A magy. két, ket-tő (kát-tő) megfelel a tam. kavattu (double, fourchu, cf. szék. ik -es fa = kétágú fa) melléknévnek (Jl kavadu, kavvu brauche fourchue, man. ka-ba ein Paar, brauche fourchue etc., cf. Mong. pay a entzwei etc,), cf. az éjszaki nyelvek kav, kaf gyökű szóját. 3. A tamul mii (három) rokonnak látszik a mű- (vénül, nagyid), igével, a magyar három mongol ghurub, gliurba társa a Tam. karlu (trident, instrument ä 3 dents); finn kolme, lapp golm stb., a mongol gholmin (hosszú) szóval egy, minthogy a harmadik vagy középújj a leghosszabb. Ezért a török iic (3) is az up (csúcs) szó változata lehet, ha nem a mongol ghuc-in (3x10) első részének kopott alakja. 4. A magyar négy (négy) mind a Tamul-féle, mind a finn, lapp, permi stb. nyelvek bizonysága szerint l-et vesztett alak, a gy akár g-bő\, akár d-bő\ lett névképző, mint a dél-indiai nyelvekben, míg a többi éjszaki rokonokban ezen névszóképző nem egészen érezhető. 5. A magyar öt nem csak a tuda üt-s által rokon az általános dravida ai-val, hanem azért is, mert a tamul ai ikerhangzó akárhány esetben ^-veszteség által származott,
