Gróf Széchenyi Béla keletázsiai utjának tudományos eredménye, 1877-1880. 2. köt. Budapest, Kilián, 1890-1897. 3 kötetben / Sz.Zs. 1411/2

MÁSODIK RÉSZ - ÖTÖDIK SZAKASZ - Dr. HILBER ViNCZE (fordította dr. LENDL ADOLF): Szárazföldi most élő és diluviumbeli csigák

n- Q Succinea. Termőhelye: Kan-szu tartomány, Hoj-ning-szhien városa. A hegyoldalak löszében, (i péld.) Úgy látszik, ez a faj igen közel áll a Pupa triplicata STUDER nevü tájhoz, (mely Svájczban és Karinthiában meszes sziklákon, a havasi növények szárain és gyökerei között él) ; de ez abban tér el a mi fajunktól, hogy a héj szájának szélei élesebbek. A midőn ezt a fajt jobban megvizsgáltam, letört az egyetlen példány utolsó kanya­rulata ; az összeillesztés után azonban hibás maradt a héj köldöke ; azért csak elölről nézve rajzoltam le. A leírással már készen volt akkor, amikor a héj eltört. • i . i 3 J^Jt Succinea obloilga, DRAP; (IV. tábla, 20. és 21. ábra.) Nagy átmérője 4 T/ 2 mm. Kis « 3 j/ 2 mm. Magassága 8 mm. A száj magassága 4—4 r/ 2 mm. « « szélessége 2 1/, mm. A héj hosszukás-tojásalakú és vékony. Példányaim elmeszesedés következtében fehé­rek, amit az európai löszben található példányokon is tapasztalhatunk. Igen finom vonal­kák láthatók felületén. Spirája (tornya) emelkedett, kanyarulatai domborúak, számuk 4. A héj szája ovális, kissé ferde. A száj szélei élesek és elég erős callus köti azokat össze. A héj orsója kissé hajlított. Termőhelye: Kan-szu tartomány, Knn-csang-fu város. Lösz ? (10 példány) Ku­lang-szhicn; a Nan-san hegység északi oldalán. Fiatalabb lösz. (1 hiányos péld.) Ezenkívül Észak- és Közép-Európából (löszben és recensen) is ismerjük ezt a fajt, melyet az Amur vidékéről is említenek.* Succinea erythrophana, ANCEY. (IV. tábla, 22. ábra.) 1882. Succinea rubella HEUDE (non PEASE). HEUDE, Notes sut les Moll. terr. de la vallée du Fleuve bleu., p. 80., pl. XVIII., f. 29. 1883. Succinea erythrophana F. ANCEY. ANCEY, Sur les Moll. des parties centrales de l'Asie (Chine et Tibet). II Naturalista Siciliano., p. 17. Sep. Abdr. Nagy átmérője 6 mm. A száj magassága 6 mm. Kis « 5 mm. « a szélessége 5 mm. Magassága 9 mm. A héj tojásalakú, barnás ; spirája rövid és elég hegyes ; finoman vonalozott héja y/ 2 domború kanyarulatból áll ; a varratok elég mélyek. A héj szája ovális és kissé ferde a tengelyhez képest. Az igen vékony, alig észrevehető callus a száj első szélének felső végén kezdődik és az orsó alsó végéig nyúlik el. Termőhelye: Kan-szu tartományban, Szining-fu városa. A magaslatokon, körülbelül 2500 m. magasságban a t. sz. f. ; lösz felületén. (2 élő példány. «Circa Chang-hai in paludosis et etiam ad muros humidos.» (HEUDE.) HEUDE azt mondja, hogy a héj magassága mm., de rajzában 11 mm. hosszú, anélkül hogy nagyítottnak mondaná rajzát. Cyclophorus Martensianus, MOELI.ENDOREF. (IV. tábla, 23. ábra.) 1874. Cyclophorus Martensianus MOELL. MCELLENDORFF, Jahrb. d. deutsch, mal. Ges. ' I., p. 78. MOELLENDORFF, Jahrb. deutsch, mal. Ges. 1881., p. 219,

Next

/
Oldalképek
Tartalom