Gróf Széchenyi Béla keletázsiai utjának tudományos eredménye, 1877-1880. 2. köt. Budapest, Kilián, 1890-1897. 3 kötetben / Sz.Zs. 1411/2

MÁSODIK RÉSZ - ÖTÖDIK SZAKASZ - Dr. HILBER ViNCZE (fordította dr. LENDL ADOLF): Szárazföldi most élő és diluviumbeli csigák

722 Helix. Ellenben az egyik példányomon látok egy rozsdásbarna szalagot az utolsó kanyarulat közepe táján, a két tompa gerincz között levő mélyedésnek látszó részén. A héj díszítése meglehetős éles, rézsútos bordácskákból áll, melyek között kezi nagyítóval a finom növedékvonalakat is megláthatjuk. Azokon a példányokon, melyek határozottabban mutatják a bordákat, a bordák az utolsó kanyarulaton körülbelül fél millimeter szélesek és a köztük levő hézag is épen annyi ; ellenben oly példányokon, melyeken a bordázottság elmosódott, az egyes bordák szélesebbek és összefolynak. Ezek a bordák az utolsó kanyarulat felső gerinezén is elsimulnak már és csak alig látszik folytatásuk a köldökig, míg a héj alsó oldala szabad szemmel már majdnem simának látszik. A torony (spira) elég magas, kúpalakú, csúcsa legömbölyített. A nyolcz, kevéssé domború kanyarulat közül (HEUDE hetet említ) a három felső az apex-xel együtt tompább kúpot formál. A varratok mélyek. Az utolsó kanyarulat felső gerincze határozottabban emelkedik ki, mint az alsó, amely utóbbi csak a héj szája közelében fejlődik ki. A héj szája kissé ferde és három szeglete van, melyek közül kettő a gerinczektől ered és a harmadik a héj alapján van. A peristoma (ajakszél) éles, vékony és kissé visszahajló. A callus igen vékony, hártyaszerű és fehér. A fogak igen sajátságosak. A kinőtt példányokon láthatunk a száj szélétől 2 mm.nyire, külső peremén, két erős fogat és a belső felén ezekkel épen szemközt két gyengébb fogat. Azonkívül a columellar-peremen van egy megmaradó fog, mely néha igen gyenge, máskor erősebb, de mindig gyengébb, mint az előbb említett fogak. Az összes példányok között van egy olyan is (3. ábra), melynek a felső peremén még egy hatodik foga is van, mely igen kicsiny és léczszerűen benyúlik a héj belsejébe ; de a columellarfognak ezen a példányon csak a nyoma -van meg. A fogak már az állatok fiatal korában is mutatkoznak; de ekkor a belső fogak nagyobbak, mint a külsők; a columellai-fog fiatalkorban nemcsak aránylag, de tényleg is nagyobb, mint a későbbi korban. Három ilyen fiatal példányt mutatok be ábrákban. Az első (4. ábra) a fogak fejlődése tekintetében talán a kezdetleges állapotban van még; ezen azt láthatjuk, hogy két-két szomszédos fog helyét egy-egy lécz foglalja el, azonban columellar-foga fejlett. A következő példányon (2. ábra) meg vannak a következő fogak: a két belső és az alsó, melyek elég erősek; a külső fogak helyett pedig van egy fogazott lécze. Egy összetört példány darabján, melyet azonban nem rajzoltam le, a következőket láthatjuk: a két belső fog mögött van még kettő, mely utóbbiak egy korábbi stádiumból maradtak meg; ezek mögött van még egy lécz is és ez az állat még fiatalabb korából való. A fogaknak ez az ismételt keletkezése és az a körülmény, hogy a fiatalabb stádiumok fogai legalább részben megmaradnak s nem resorbeálódnak, emlékeztet arra, a mit MARTENS # a Pupa-fajokról ismertetett. Termőhelyei: Sen-szi tartományban, a Vej-ho völgyében Szingan-fu városnál ; «löszben és élve», a lösz feltárt falain, közel a felszínhez (7 példány). Ugyanott a löszben (2 példány). Továbbá : Sen-szi tartományban, Ta-fu-czc bucsújáróhely közelében löszben (1 példány). Kan-szu tartományban, Kun-csang-fu város mellett, löszben (1 példány). Cscucsou mellett a Hvéj jobboldali partján levő mészdombokon (HF.UDE szerint). Rokonsága: két közel rokon faj a: Helix Yantaiensis CROSSE et DEBEAUX ** és //. tetrodon MOELLENDORFF ; *** az utóbbit későbben maga MOELLENDORFF is az előbbi varietásának tekintette. Mind a kettő Észak-Khiná-ból való. * ED. v. MARTENS. Innere Zahnleisten bei jungen Exemplaren von Pupa. Malako-zoologische Blätter. VI 1S60 p. 20g. ** Journal de Conch. 1863. p. 387 és 317. XII. tábla, 2. ábra. *** Jahrbuch d. deutsch, mal. Gesellsch. II. 1875. p. 218. PFEIFFER, Mon. hei. viv. VII. p. 588. 2905, a. sz. Jahrb. d. deutsch, mal. Gesellsch. 1881. p. 36.