Gróf Széchenyi Béla keletázsiai utjának tudományos eredménye, 1877-1880. 2. köt. Budapest, Kilián, 1890-1897. 3 kötetben / Sz.Zs. 1411/2

MÁSODIK RÉSZ - ÖTÖDIK SZAKASZ - Dr. HILBER ViNCZE (fordította dr. LENDL ADOLF): Szárazföldi most élő és diluviumbeli csigák

Helix. 723 Következő, összeállítása az adatoknak feltünteti azokat a különbségeket, melyek ezek és a Hclix Houaiensis között léteznek: Helix Yantaiensis tetrodon Houaiensis Nagy átmérő (mm.).. ... ... ... 8 6'/

2 11 Kis átmérő ... ... ... . ó J/

2 5 V

2 10 Magasság ... ... ... ....... 5 5 r/

2 9 Kanyarulatok száma ... ... ... 5—5 O 5 7 Spira (torony) ... ... ... ... kevéssé emelkedett emelkedett emelkedett p k I 4. gyengébb fogak, mint ) 6 0 — - 1 a j^j. másik fajéi. I MOELLF.NDORFF azon állításával

1 — mely szerint a H. Yantaiensis nevű faj fogazott dudorodása épen a száj szélén volna — szemben áll az auctorok leírása,

2 mely a következő: «Le bord basal et le bord externe sont munis, chacun, d'une dent saillante située assez profondément dans l'ouverture». HEUDE Helix obstrncta nevű faja ugyanaz, mint a leírt faj; de nem fogadhatjuk el ezt a nevét, mert FÉRUSSAC3 már más fajra alkalmazta. Subgenus. A mi a Hclix Houaiensis és két rokon fajának beosztását a rendszerbe illeti, meg kell említenem, hogy PEEIFFER 4 a H. Yantaiensis és H. tetodron nevű fajokat a Sesara AI.BERS-hez csatolja, de kérdőjelet is tesz hozzájok. MOELLENDORFF pedig Pcrforatclla SCHLÜTTER (- Petasia BECK) 5 alnembe osztja be a II. tetrodon-t. A kérdéses fajokat nem oszthatjuk be a Sesara nevű subgenus-ba, héjok köldöke és sajátságos szája miatt. ALBERS a Sesara-xó\ azt mondja: 6 «testa imperforata» és «apertúra depressa, triplo altior quam lata.» A Petasia nevű genus — PFEIFFER ezt a nevet ajánlja a későbbi Perforatella helyett — eddig két fajt foglal magába: bidens CHEMN. és bicallosa FRIVALDSZKY. Mindkét fajnak csak külső peremén vannak fogai. Az én nézetem szerint (csak a héjakra alapítom nézetemet, mert az állatok még nem vizsgáltattak meg) a Triodopsis RAFINESOUE nevű subgenus-ba kellene az említett három khinai fajt beosztani, (amely subgenus alakjai leginkább Észak-Amerikában, de részben Európában és Ázsiában is találhatók) és pedig PFEÍFFER-CLESSIN 7 diagnosisa értelmében, a kik ezt subgénust tágabb határok közé foglalják. ADAMS

8 testvérek az Anchistoma KLEIN9 nevű genus synonym-jének tekintik. Az ő genus-diagnosisuk is tágabb határú mint RAFINESQUE TWoab/iA-leírása, mert RAFINISQUE eredeti diagnosisa szerint a Triodopsis-hoz oly fajok tartoznak, melyeknek szája háromkarélyú köldökük nincs befedve, héjuk bordás és belső szélükön is vannak fogaik; a fogak száma azonban, a külső szélen levőkkel együtt, legfeljebb három. Ezektől a khinai fajok tehát csak abban térnek el lényegesen, hogy a száj belső (bal) szélén több foguk van. Egyébiránt úgy látszik, hogy a belső fognak széles, léczszerű kifejlődésétől (aminő a mi, szintén a Triodopsisokhoz tartozó Helix persona tankon látható) a khinai alakoknak két, ugyanazon a megfelelő helyen található két fogáig az ugrás nem valami nagy. 1 Jahrbuch der deutsch, mal. Gesellschaft. 1875. p. 218. 2 Journ. Conch. 1864. p. 318. 3 Prodromus p 69. 4 Nomenciator Helic 1881. p 59. > Jahrbuch der deutsch, mal. Gesellschaft. 1881. pag. 36. 6 J. C. ALBERS, Die Heliceen nach ihrer nat Verwandtschaft 2. Ausg. Nach d hinterl. Mnscr. besorgt v. E. v. MARTENS. Leipzig I860, p. 91. 7 Nomencl. Helic. p. 112. 8 The genera of rec. Moll. II. p. 205. 9 Americ Journ. of Conch. III. 1867. pag. 50. 46*