Gróf Széchenyi Béla keletázsiai utjának tudományos eredménye, 1877-1880. 2. köt. Budapest, Kilián, 1890-1897. 3 kötetben / Sz.Zs. 1411/2

ELSŐ RÉSZ - NEGYEDIK SZAKASZ. Tamul (dravida) tanulmányok - MÁSODIK RÉSZ. Alaktan

I 10 Második rész. 2. A dologneveknél és n, i képzővel nem biró személyneveknél gal járul az egyesszámhoz ; a mely képző hosszú önhangzón végződő és u végű jobbára idegen eredetű szóknál -kkal keményalakú, pl. adu-gal (az-ok t. i. tárgyak), idu-gal (ez-ek t. i. tárgyak); gurukkal (pap-ok); í-kkal (legy-ek, í légy). Jegyzet. Az m végzet ezen képző előtt n (ng)-re, az l pedig t-re változik, vagy megmaradva az l, a képző kemény alakban járul, pl. maran-gal (fá-k maratn), át-kal vagy dl-kkal (személyek). 3. Némely neveknél az r, yár, helyett már a többesképző, a többiek között ezeknél: suvámi v. sámi (úr, pap); setti (kereskedő); tam-bi {öcs, tkp. öcsjük; maguk öcs-cse); tam-akkci (néne, = a maguk nénje); tag-appan (apa = apjuk! maguk apja); tórlan (társ); annan (idősebb fivér, bátya) stb. 4. Az r képzőjü többes a közhasználatban megtisztelő alakú egyes helyett szerepelvén, az igazi többes kifejezésére még a gal többesképző is hozzájárul úgy, hogy a kétszeres többes az általános, pl. avar, ivar (ők, Türe, al-ar, avan, ivári) a népre nézve annyi, mint ő kegyelme vagy székelyesen ő-keme; és csak avar gal, ivargál bir a valódi többes értelmével. Észrevétel. A tamul-ősturáni személy-többesre példa a székely-magyar nyelvben, a hagyománybeli Hún-or és Mog-or stb. törzsnevek; a nád-or (Tam. ndd-ar, országló) szóban, megtisztelő többes, valamint a kád-ár tisztségi névben is, míg a fut-ár, csisz-ár-féle nomen ágensekben egyesszámuvá lett. A mandsu nyelvben m-afa-ri (nagy ap-ák, m-ama-ri nagy anyák) cf. a Mog-eri, Mcg-eri alakokat is. 5. A brahmanok által használt ál képző a gal összevont alakja. Körültekintés. A társnyelvek többes képzője : gond k, hosszú önhangzó után ng, pl. manval-k (férfiak), kodá-ng (lovak), or-k (ők) pro o-k, azaz kettős többes. khond, ka, nga, pl. lokn-nga (legény-ek = emberek), asa-s-ka (asszonyok), az i a régi r többes maradványa. A kudagu élő és nem élők közt tesz különbséget, az életteleneknél nem használván többesképzőt. Az élő lényeknél a többesképző : anga és a, illetőleg y, v hiatusüzővel ya, va, pl. appn (apa), app-anga (ap-ák), paya (tehén, cf. fej, fejő), payn-v-a (tehenek), póri (bival-bika), pójriya (bival-bikák). Ezen a többesképző a többi társnyelvekben a dolognevek régi többesképzője, mert tamul a-dn (az), idu (ez), yá-dn (mi az) stb. névmásoknak adu-gal, idu-gal többese mellett irodalmilag még a-v-ei, i-v-ei (az igéknél a-n-a, a-v-a), yá-v-ci alakú többese is van. Továbbá a tam. pal-a (sok-an), sil-a (kevesen), ell-á (midnyáj-an)-félékben CALDWELL az a-t dologi többesképzőnek s a mai. pala-va (sokan), sila-va (keves-en) és ellá-va (mindnyáj-an) szók többesével egynek tartja. A telengu adu (az), idu (ez) többese : a-v-i, i-v-i (a kann, a-vu, i-vu, gond a-u, i-u) és ezen többesképző i a több birtok kifejezésére szolgál, pl. tel. vár-i-di — kann, avar-a-du — tam. avar-udei-y-adu = k. tat. alar-ni-k'i betű szerint ők-é-az = ők valamije ; vár-i-v-i (ők-é-i = az ő . .. eik) = kann, avar-a-vu — tam. avar-tidci-y-avei — k. tat. alar-ni-ki-lar. kann. ru és golu, mal. r és kai, gal, régi tel. újabb tel. tulu újabb tel. r (gyéren) lu, tulu r (gyéren) kulu.