Gróf Széchenyi Béla keletázsiai utjának tudományos eredménye, 1877-1880. 2. köt. Budapest, Kilián, 1890-1897. 3 kötetben / Sz.Zs. 1411/2
ELSŐ RÉSZ - NEGYEDIK SZAKASZ. Tamul (dravida) tanulmányok - MÁSODIK RÉSZ. Alaktan
46 Második rész. 42. -ngei, pl. ká-ngei (hé-v, káy- hevül). 43. -sal (dal változatának látszik), pl. pés-sal (besz-éd, pésu-, de pésu-dal valódi igenév), idi-sal — idi-vu (rom, omladék, id ? - összeomlik). 44. -st, pl. mnyaV-si (erőlködés, muyalu- erőlködik, művel); pá-si (moha, sea-weed, Cldw. szerint pávn- to spread), marut-si (fanatismus, marulu- észmarjulásban szenved); ái-si (kormányzás, álu- kormányoz), kát-si (vision stb. kán- lát). Jegyzet. Némelyek ezen képzőt a di képző változatának tartják, míg az én nézetem szerint ez a magyar ás, és, tör. tatár is, is nomen verbale képzőnek a fordított mása, minthogy a tamulban s mássalhangzóval szó nem végződhetik. Magyar : kacsint-ás, arat-ás, miivel-és stb. 45. -SÍI, pl. aj tari-su (ugar-föld, tari- tart, marad); pús-sn (kenőcs, púsn- ken, mos); pés-su (beszéd, pésu- beszél), ßj vegu-su (bév-ség, bőség, vegu bő). Magyar : tör-zs, por-cz, per-cz, bér-cz. 46. -sei, a) névszóhoz járul, pl. kudi-sei (kuny-hó, kudi ház, talán Diminutivum képző?); ßj igéhez: poli-sei (szaporodás, kamat, nyereség, poli- bővelkedik). Magyar : tor-zsa, cza, cze, hűr-cza. -ssal a ttal változata. 47. -ssi, pl. pugarl-ssi (dicséret, fohász, pugarl- dicsér); tér-ssi (ismeret, derítés, té ruder iú, ismer); iVci-ssi (hús Cldw. iVei- to flow, t. i. amiből vér foly; cf. irei proie, viande, chair etc.), cf. si; tti. Hogy ez nem egy a tti képzővel, mutatja a képzésmód. Lásd di. Magyar : forg-ács cf. ás, és. 48. -ssu, pl. amei-ssu (ministre, conseiller, avató, ameé- rendez, avat stb.). Magyar : gör-cs, höbör-cs, göbör-cs cf. zs, cz (su). -nan. Nom. app.-képző. 49. -7ici, névszóhoz járul, pl. kudi-nei (hutte, cabane ; kudi maison); an-nei, án-nei (front, place du front, cf. an, felső rész, cf. török al-n homlok és t. tatár al-d előrész); uli-nei (porté de tour, uli belső rész). Magyar : ár-nyék, kör-nyék, szár-ny és szár-nyék. 50. -nsi, pl. korlu-nsi (czitrom-cserje, korín gyenge, korlu-ndu gyenge sarj). cf. tör. -unj (unds), -inj. Magyar : bog-áncs. 51. -nsu, pl. pa-nsu (pamut, fancz, fancsika Szék.); cf. paru-tti pamut, paru- terjed, továbbá parappu pappu, a gyenge r gyakori eltűnése folytán ; ezért valószínű, hogy pa-nsu a para-nsu vagy paru-nsu-r\dk összevonása. -dal — dal (77 után). -di = di (77 után, pl. un-di — un-avu étel). 52. -di, a mely nem di-bő\ lett, pl. pada-di = pada-r (chaff, polyva cf. badar, badar beszéd). -du — du (77, / után, pl. ton-du pro tol-du régiség). 53. -du független a gyökvégzettől, pl. mé-du (bérez, domb, mél, mi, magasság); kuYa du (csipesz, fogó. Caldwell szerint kuTa to be crooked, cf. magy. hor-og, hor-g-ad); kuru-du (vakság, kuru vak, tör. kör id., karu- fekete, sötét). dei — dei (77, / után, pl. un-dei, ontok pro ul-dei). 54. dei független, pl. mé-dei (fönsik, mi, mél fel). tta777 = ttam 1. dam. ttal = ttal (/ + tal) 1. dal. -tti {du -f di, l -f di összevonása), pl. pót-ti (vetély, podu- vet); át -f ti (asszony, Cldw. szerint ál személy, a régi magyar ál-at) 1. di, tti. -ttu {du + du összevonása), pl. át-tu ját-ék, ádu- játszik). -ttei {du + dei, ndu -f dei összevonása), pl. para-ttei (chagginess, borzasság, paranduborzit, vakar); pc-t-tei (nőstény, pendu- nő, cf. pindu déchiré, pindei vulva cf. arab
