Gróf Széchenyi Béla keletázsiai utjának tudományos eredménye, 1877-1880. 2. köt. Budapest, Kilián, 1890-1897. 3 kötetben / Sz.Zs. 1411/2

ELSŐ RÉSZ - NEGYEDIK SZAKASZ. Tamul (dravida) tanulmányok - MÁSODIK RÉSZ. Alaktan

Alaktan. 47 far aj reped és farj repedés, vulva). Ilyen képzetű mut-tei (tikmony, tojás, cf. mond-ani boule, globe), kasa-ttei (keser-nyésség, kasa'- étre araer) hibás képzetnek látszik pro kasa-ttei 1. dei, ttei. -ndi, pl. kara-ndi (kalány, ismeretlen gyökből cf. kara-nei). Minthogy ton-du (régiség, szolga-ság) szó tol-du-ból lett, n-di-1 is / 4- di helyett állónak kell vennünk. -ndu =. du. -ndei (/ 4- dei összeolvadása), pl. tondei (torok, tollu-, tolei-, tulei lyukaszt Cldw.); pas-a-ndei (pázs-int, vert, verdure, pas- elavult ige pasai képzetéből ?) 1. dei. 55. -7lei (/4- nei ?) pl. kara-nei — kara-n-di (kalán, cuillére, truelle). 56. -dal (ital, dal, ttal, TVal, Tal) rendesen nom. verb.-képző, de igen gyakran névszóképző is, azaz az igenév egyszerű névszójelentésű. A dal az önhangzón végződő, teljes végű, azaz gyenge ragozású igékhez járul, pl. tuppu-dal (töpedelem szék. tuppu-); a ttal-1 kapják a csonka végű, azaz keményragozású igék, ha nem végződnek /, 77 vagy 77, / mássalhangzókkal, pl. virli-ttal (virasztás ; virli'- viraszt). A dal a palatalis 77-nen végződő teljes igetőkhöz járul, pl. un-dal (étkezés, un-), kán-dal (látás, kán-)-, ha a teljes végű igető palatalis l-en végződik, ez a dal képzővel ttal-ra hasonul, pl. kél- (hall) pro kél-dal lesz kéttal. Az / végzet a dal képzővel rral (=TTal) alakra hasonul, pl. kai-dal (tanulás) alak helyett karral (= kaTTal) lesz. A ral alakú képző az ige lu végzetének a dal képzővel való összevonásából áll elő, pl. ayilu-dal — ayil-dal — ayinTal = ayiral (élet, élés). A magyarban is e képző dal, del gyenge és tal, tel kemény alakban van meg, pl. dia-dal, via-dal, é-tel, i-tal, hiva-tal, fia-tal, hi-tel, vi-tel, vé-tel (lásd az igetanban e kétalakúság okát). A magyarban ezen képző még -cm toldást is kap, pl. töpedel-em, ég-e-del-em, hie-del-em, vesz-e-del-em stb. 57. -dam (-ttam (?); ttam pro du 4- dam, ndu 4- dam; TVam pro lu 4- dam, n 4- dam; kkam pro ngu-dam, gu 4- dam; ssam pro nsu 4- dam, su 4- dam), pl. migu-dam (bőség, migu- nő), óitam (pro ódu-dam, futam, ődu- fut); tot-tam (pro tondu -f dam, kert, hortus, felásott tér, -tondu-), muV-Yam (pro mun-dam, vestibule, 7777777 előrész); vik-kam (daganat pro vingu-dam, vingu- dagad); as-sam (iszonyat pro ansu-dam, ansu- fél); kur-1'am (pro kuVu-dam, hiba, hiány ; kuYu kurta, rövid, hiányos). A magyarban hasonló képzőt mutat ér-dem, egye-tem. Hogy az utóbbi szó nem új, arról kezeskedik a székely cantionale. 58. -di (tti, di, tti ; Yi, 1; l, 77 után), pl. poYu-di (türelem ; poYu- bír, tűr), vagu-di (vág-at, osztás, vagu-); migu-di (bőség, migu- nő); maYa-di (feledés, maYa- mong. marta- feled); kulir-tti (hüjtöttség, kulir- hüjt); paru-tti (pamut, paru- nő, terjed): un-di (ev-et, evés, un-)-, pót-ti (vetély pro pódu-di, pódu- vet); nan-Yi (pro nal-di, jó-ság) ; tin-YÍ (étel, tin- cf. din-0111), veY-Yi (pro vcl-di győzelem cf. magy. vit-éz pro vit-ész, russ. vityáz) ; pan-Yi (pro pal-di, fogas = disznó cf. tör. dis, fog). Magyar : at, et; t. tatár di, de. Jegyzet. Hogy a ssi képző nem a tti változata, láthatni abból, hogy a ssi rendesen a teljesvégű igékhez járul, pl. una.ru- (ért, érez), uncir-ssi (értelem, tudomány), míg a tti a di nom. acti kemény alakja s Csak a hiányosvégű vagy keményragozású igékhez járul, a mint a föntebbi példák mutatják. 59. -dir, pl. kú-dir (hí-deg, kulu- összevont alakjából, mint a magyar hi a hiv, /777U-bÖl). 60. -du (ttu, du, üu, Yu), pl. parlii-du (fer-tő, défaut, détérioration, dommage ; parluétre vieux, défectueux); erluttu (pro erliidu-du ir-at, crliidu- ir); ót-tu (tudomány, ődu- tamul); kiiru-ttu (pálmahajtás, kuni gyenge, a kurudu képzetből); ton-du (pro