Gróf Széchenyi Béla keletázsiai utjának tudományos eredménye, 1877-1880. 2. köt. Budapest, Kilián, 1890-1897. 3 kötetben / Sz.Zs. 1411/2

ELSŐ RÉSZ - NEGYEDIK SZAKASZ. Tamul (dravida) tanulmányok - MÁSODIK RÉSZ. Alaktan

Alaktan. 45 ige gyökéből, de lehet, hogy a migu- (magaslik) ige másából, minthogy fel-hő is a fel származéka. 26. -illáméi (-talanság, -telenség, -atlanság, -etlenség), 1. mei. 27. -iru, pl. vel-iYu (fej-ér, vei id. finn val-kea id.), vay-iTu, vay-in (pro vas-in, has), Magy. ér: czab-ér, czup-ér f = csup-asz). 28. -inam, pl. had-inam (cruauté, gacz-ság, szék. kadu, kadum, dur, sévére cruel, mongol kható). 29. -inmei (in-ség, hiány, -talanság, -telenség pro il-mei), 1. mei. 30. -ni, -l, pl. algu-l (rövid női mellény ; algn- fogy, csökken). 31. -ul, pl. seyy-ul (csinálmány, költészet, sey- szék. cseál), agal-ui (tágul-ás, agalutágul); por-ul (tárgy, birtok ; poru egyesít); ar-ul (kegy, aru- értékkel, árral birni). 32. -ei, pl. ud-ei (ölt-ő, ndu- ölt, mandsu etu-), pir-ei (növő hold, pit'aé- születik cf. poronty), vid-ei (vál-asz, vidu- vet, elereszt); urnl-ei (kerék, gomoly, uruíh- gurul), poT-ei (türelem, poYu- bir, el-ki-bir), katt-ci (levágott fatuskó, kettn- vág ige helyett hibásan kattu-ból származtatva, cf. t. tat. kis-ák és kis-); toll-ei (régiség, baj ; tol régi). Jegyzet. Látva, hogy a magyar kcz (finn kädc) a tamulban kai (ia main), a tamul karéi pedig magyarul karaj, karé és tekintve, hogy pir-ei és urnl-ei képzetek nomen ágens természetűek, míg kattei nomenactinak felel meg: azt kell következtetnünk, hogy a tamul ei- képző eredetileg három volt: a) a ti, ß) agi, y) eiy. Ilyen fölvétellel érthetni, hogy pira'-ból piragi által pirai, pirei lett s így a magyarban a megfelelő: at, et, ag, eg és aj, é, pl. hóly-ag, tó'z-cg, köz-eg. ón nom. appellativum-képző. A magyarban a kettős természetű ő, ő a megfelelő. 33. -kan, gan (hely, magyar hon), pl. a-n-gan (pro akkan, a hon), i-n-gan (pro i-k-kan: i-hon); uVu-gan (pro uTu-gan, szegénység: uTn- étre affligé), pun-gan (pulya-ság, pnl, pulya, kicsi), mi-gan (lieu supérieur, dessus). Magyar : itt-hon, ott-hon, se-hon, a-hon, i-hon. 34. -gu, pl. nan-gu (jó-ság, nal, jó), nán-gu (négy-ség, nál, négy mint melléknév); piVa-gn (far-k, utó, pira, le derriére, magyar far finn. pcrä). 35. -get, a) névszóból: pl. mél-gei (terre haute, non arrosée); pand-i-gei (ünnep). Cldw. püspök szerint pandu (vén, vén-ség) szóból, csakhogy ezen származtatás szerint az i megfejthetetlen marad. Tekintve, hogy a hindu ünnepnél a vandi, pandi (kocsi) nagy szerepet játszik, lehetséges, hogy a kérdéses szó gyöke ugyanaz. ß) igéből: sei-gei (cselekvés, sey- cseál Szék.), tiri-gei (kézi malom, mong. dér-em; tiri-, térít, forgat) stb. cf. tamul aseigu-gei = magyar iz-g-á-ga. 36. -kkam, pl. para-kkam (kiterjedés, par a - kiterjed). 37. -kkan,- pl. idu-kkan (szorongatás, idii - szorít, cf. kidéi-, kittu-). 38. -kki, pl. aru-kki (arató eszköz, tör. or-ak, sarló, tam. arid-, arat). 39. -kku, pl. kiru-kku (ker-ge-ség ; kiru-kirn-, ker-d-ül Szék.), kodu-kku (szúró, fulánk ; kottn- szúr, ige gyenge alakjából, a melynek megfelel a mongol khada- és ghadaszúr). Magyar : sar-ok, tor-ok, bur-ok, tör-ek, ár-ok. 40. -kkei, pl. várl-kkei (áldás, boldogság, házasság, vári- áldott lenni). padu-kkei (ágy, fekvés ; padié- 1. fekszik, 2. fektet, padol). irukkci (maradás, öröklés, örök, pl. az atya örök-e, iné-). Magyar : kari-ka, húr-ka. 41. -ngu, pl. kirla-ngu (gyökér, kirla alatt); tí-iigu (czi-nk, gonoszság, ti gonosz). Ez a kku-mk megfelelő gyenge gu 7z-ezett alakja s így a magyar megfelelő képző og, cg, 11g, 11g, pl. táj-og, hály-og, koro-ng, mér-eg, fér-eg, kér-eg.