Gróf Széchenyi Béla keletázsiai utjának tudományos eredménye, 1877-1880. 2. köt. Budapest, Kilián, 1890-1897. 3 kötetben / Sz.Zs. 1411/2

ELSŐ RÉSZ - NEGYEDIK SZAKASZ. Tamul (dravida) tanulmányok - ELSŐ RÉSZ. Hangtan

34 Első rész. ár (ár, ár-ad, abonder). arul vide irangal. aru-gu (ernyő, ombrelle). id- (ír-t, exstirpare). iram (ír-gy ; humidité). irangal, urugal (irgal-om, jorg-al-om, misericordia). urinu- (horny-ol ; frotter, gratter etc.). íir (vár, város, úr: bourg, ville, village). eri- (ver, verőfény, brüler, étre brülant etc.) stb. ári, árlu (ár-ok, étre profond, creux, árld- creuser, ár likkei nom. v.). irliC- (hur-cza, hur-b-ol; tráiner, tirer etc.). irlusu- (ír = kenő ; frotter, enduire, irludu, graisse, cf. erludu-). irludei (ördög, démon). irlumu, irlum (öröm, joie). irlissu- (eresz-t-,lácher, abaisser). urla-lu- (ireg, gurul-, tourner rapidement). űrliyan (őr, serviteur). erludu- (ír, irat, écrire). őrli- (űr, ürül-, étre évacué, vidé etc.) stb. aVei (vere-m-, antre, trou, caverne). aVei- (ver, frapper etc.). aram (erény, vertu). il'angu- frei, ere-sz, avanttoit, cf. irli). iVumand-iriC- (örvend-ez, se réjouir). ivei (öreg, grand, chef, vieillard, Dieu). uTu- (ér, érint, érkez-ik, venir, arriver, toucher etc.). uTudi (erő, force). úTu- (f-orr, jaillir ; űTu-nir forró nyirk, eau de source). áru- (ár-ad-, l'eau croitre, augmenter). áru- (össze-be-fór). stb. Ezen rövid összevetésből is, a melyet könnyű a szótárból bővíteni, észrevehetni először, hogy a tanrul cerebralis r/-nek a magyarban csakugyan r legtöbbnyire a megfelelő ; másodszor, hogy noha a magyar nyelv a kannada módjára nem tesz különbséget három r között, mégis a lágy r és erős r megkülönböztetésének a nyoma megvan. Ismeretes, hogy az igazi turanismus jellemző sajátságához tartozik az is, hogy eredetileg se r, se / nem állhat szó kezdetén ; következőleg a ma r, l betűkkel kezdő szók minden valószínűség szerint eredetileg önhangzóval kezdődtek. Ezért tam. irlumu, magy. öröm eredetibb mint a finn riemu, magy. al-á, al-ant, tam. ári-, ulo-ngu-, ih- (étre bas, s'abaisser), kann, ili-mulugu- (to dive under water, = magy. le- vagy alá-mcrűl), eredetibb alakok, mint a rokonértelmű «le, lent» társak. A Tamul-féle nyelvekben is meg van ezen sajátság, a miért is a csupa r, l betűkkel kezdődő szók vagy idegen eredetűek, vagy olyanok, a melyek a kezdő önhangzót elveszítették, pl. telengu rendu jg tam. irendu, irandu (kettő). A tamul jóval érzékenyebb lévén az idegen elem iránt, mint a többi testvérnyelvek, legalább irásilag nem ejti el r, l előtt az önhangzókat s idegen szóknál az r, / elé önhangzókat tesz a hangrend szerint, így: ser. róga (betegség, maladie), a tamulban u-rőga-m alakot ölt, míg a tel. és kannada az eredeti idegen alakban használja. Ezeknél fogva, midőn r, l kezdetű magyar szóknak a megfelelőket keressük a tamulban, «ar, ir, ur, al, il, ul<> kezdetű szókban kell azokat keresnünk, a mint az alábbi rövid összeállítás mutatja. Olyan tamul szók rövid sorozata, a melyek a tamulban önhangzóval, a magyarban pedig 7--rel kezdődnek : aratti (rett-eg, terreur). arivu (röv, v. röv-id, röv-ebb; ari- étre coupé, écourté etc.). arugan (rokon, parent, proche). arikku- (rág-, rogner, etc.). arukkald- (rököny, sz. étre eflfrayé etc.). arlimbu (rom, ront, romb-ol, romlik, ringy, rongy, arlise corrompre etc.). arlugu- (rohad, se pourrir). arlungu- (reng, remeg, craindre, flotter, fluctuer). arlungu- (reny-he, étre indolent). arlundu- (rogy-ik). éra (rea, ra, re, éra-kkattureá-köt = reá épít, bátir dessus). il'ugu- (reked, étre serré, coagulé, obstiné etc.). iVukkam (rekkenő-ség : état de ce qui est resserré, étoufíant, lieu étroit, chaleur).