Gróf Széchenyi Béla keletázsiai utjának tudományos eredménye, 1877-1880. 2. köt. Budapest, Kilián, 1890-1897. 3 kötetben / Sz.Zs. 1411/2

ELSŐ RÉSZ - NEGYEDIK SZAKASZ. Tamul (dravida) tanulmányok - ELSŐ RÉSZ. Hangtan

Hangtan. 2 5 iribu (rém, rév; crainte, aversion). irévu (rév, révész, rivage, bord, gué). irei- (riad, riv-al, erier, retentir etc.). urasii- (resz-el-, limer). urőndei (ronda, saleté, immondice). stb. irlinda (ringyó, bas, vil etc.). stb. irukku- (rag-ad-, serrer, presser etc.). iYii- (ró, briser, couper). uYandu-, uYattu- (ránt, rántotta, brűler, rótir, griller). uYandei (el-ki-rándulás, désunion, séparation). stb. Minden hasábban ott van a stb., de bizony az leginkább csak az első hasábi sorozatot illeti, mert a tamulban is csak a gyenge r elől eshetik ki az önhangzó, míg az rí és r elől soha s így a magyar szókezdő r, a tamul első vagy közönséges r-jének felel meg. /• A tamul két l közül az első a közönséges r, a második a cerebralis r/-nek a megfelelője. Az /-nek magában a tamulban a következő változatai vannak : aJ erős r, mert minden rákövetkező k, s, t, p előtt mindig Y-re változik, pl. kaY-kiY-én pro kal-kirén (tanulok, Tkp. hallok); ßj n, mert az / a rákövetkező n, m előtt w-re változik, pl. nanneri pro nal-neri (jó irány, jó út). De néha az előbbi ok nélkül is r-re változik, pl. niru-ttu- pro niluttu- (állít). y) Váltakozik a társ /-lel, pl. palli = palli (falu, falv, village etc.), vili, oli (son, son articulé); d) váltakozik a rezgő rl-lel, pl. Ali-, várli- (étre joyeux, se réjouir); ej palan = payan (haszon). A palan a Tam. parlam (érett gyümölcs) sanscritizált phala (gyümölcs) visszakölcsönzött alakjának tartatik ; különben payan kannada alakba öltöztetve (lásd p, b, s) egészen a magyar haszon (gain, profit) szónak felelne meg. dj pálam és pávám (lingot) összeállítása által az /-nek azon változatára jöttünk volna, a mely különösen a régi magyarban gyakori vala, pl. ov-d = old, vép = lép, alma és auma, szalma, szauma stb. Azonban nekem úgy látszik, hogy a tamul / vagy eltűnik egészen, a mint látni fogjuk, vagy áll ott, a hol a magyarban épen eltűnt, pl. pul — fű, kádal — ked-v. A tulu nyelvben a tamul és kannada vég /-je csaknem mindig z'-re változik, pl. tam. vil (ív, nyíl), kann, bilin = tulu, vir. A cerebralis / a k, s, t, p mássalhangzók előtt t-re, n, zzz előtt pedig //-re változik. A testvérnyelvekben minden ok nélkül n meg zz által helyettesíttetik, a tamulban //-né csak a szép hangzat miatt lesz, pl. tam. kan. hol (vesz, cf. mong. yul-du-), a tuluban kon-, a telenguban pedig konu- és a tamulban kol-du (vett léve) helyett kondu lesz. Valamint a három r összevetésénél azt láttuk, hogy a közönséges r az, a melynek legtöbbször a magyar kezdő r megfelel : úgy az /-éknél is kezdő magyar /-nek legtöbbnyire a közönséges tamul / a megfelelő, a mint a szótárban láthatni. A szótestben ly váltakozik az /-lel, míg j (y) és r csak gyéren fordul elő, pl. tálu- (tűr), teli

1- (terí-t), veHru (fejér). Ezen szónak «fehér» mása azt mutathatná, hogy a j csak k, vagy ^-ből való s nem /-bői ezen módon : / = ly = j, azonban itt egyszerűen azt mondhatjuk, hogy az l elesett s fe-ir fe-ér-ben a j vagy h csak mint hiatus üző szerepel, sőt a tiszta gyök csupán fc, Tam. ve, a melyből lett ve-l (blanc) s ebből vcl-iYu.