Gróf Széchenyi Béla keletázsiai utjának tudományos eredménye, 1877-1880. 2. köt. Budapest, Kilián, 1890-1897. 3 kötetben / Sz.Zs. 1411/2

ELSŐ RÉSZ - NEGYEDIK SZAKASZ. Tamul (dravida) tanulmányok - ELSŐ RÉSZ. Hangtan

Hangtan. 2 5 tyika, a mit a többi szlávok rendesen nem birnak kiejteni. Szókezdő y a kannada nyelvben tEvel váltakozik, pl. yáva (mong. yáu, yű, mely?) = dáva, cf. Jap. do?. Ehhez hasonló a magyarban a y'-nek gy-(áy)-ve\ való váltakozása, pl. jö = győ, javul — gyavul, jere — gyere stb., úgy hogy a magyarban j (y), gy és d egymás közt váltakoznak. A szótestben levő jr-nek y sziszegővel való váltakozását láttuk az y-nél. Minthogy a tamulban irásilag jy-vel kezdődő szók száma csak egy pár, azért j (y), gy (dy) kezdetű magyar szók párját a tamulban az önhangzó kezdetűek között kell keresni, pl. tam. ettu- = kann, yettu- = tör. tat. yit-, yät- b magyar jút (pouvoir étre atteint, étre accessible, atteindre etc. etiuvV-, kann, yett-isu, laisser parvenir, juttat). A magyar jút hosszú, mert egy szótagú és egy mássalhangzóval végződik. További példák éda, y-éd-a7i (ját, ami, compagnon), en-, ennu-, y-ennu — kann. yenisu (to think, to suppose, to imagine, magy. gyanú, gyanít, gyan-ánt, kann, yene like), adu- (játék, mong. nada-). Jegyzet. A y (j) előtét nemcsak a dél-indiai és mongol nyelvekben, hanem a mandsu és T.-tatár nyelvekben is gyakori s minthogy eme nyelvekben a y váltakozik a y, J-vel, éppen mint a Tam.-féle nyelvekben az s hanggal: azért eme nyelvekben sok szó ezen előtét által mintegy álarczozva van, pl Man. f-i mi (doppelt) = Tam. iru (deux), Man. f-ala- (ruhen, stecken bleiben), Tam. al-guid. Man. f-ali-hga (falsch; T.-tat. jal-an, jal-yan) = Magy. ál, Man. f ali-da- (betrügen), Magy. ál-tat stb. r, rl (r), V. A tamulnak három r-je van : az első a közönséges r, a második a vegyes vagy rezgő rl, a harmadik az erős vagy perrgő (perreg) r. 1. A közönséges r váltakozik magában a tamulban : a) a perrgő 7'-rel és ßj a vegyes /7-lel, pl. pirp- = pird (férdel), vár-ttei, vártéi (szó); viri- (s'ouvrir, s'épanouir, briller, cf. virul, virad), virli' , virU-tt-imd - (veiller, vir-asz-t), víru- (se fendre, étre clair, évident); kam-, kam- (devenir noir, kor-om); muri- és muri- (morzsa lesz); kura és kurla (gyenge). A tamul parisei (pajizs) a malayálamban palisa s ezen alakból való az olasz stb. pavese valószínűleg a Húnok által. 2. A vegyes rl magában a tamulban váltakozik : aJ /-lel és ßJ közönséges r-rel, pl. tam. kél-, kéri- (kér, hall), kurla, kura (gyenge). A testvérnyelvekben ezen rl váltakozik d és / cerebralisokkal meg közönséges r-rel, pl. tam. kórli — gond kur (cf. slav. kur, kuritsa, m. csür-ke, csir-ke) = telengu kádi, kann, kőli (a fowl cf. magyar gólya). Néha meg «-nel is, pl. tam. murlugu- (merül) — telengu munugu (to sink), tamul kurli = kann, kuni (a hole), tam. porludu (kor, idő) = tulu pordzi = régi kann, pottu és mai hotíu. 3. A perrgő r, a mely igen sokszor l, n folyékonyokból származik rákövetkező k, s, t, p mássalhangzók hatása folytán váltakozik, a mint fentebb láttuk r és rl folyékonyokkal, továbbá a nyelvtársakban f és d-vel, pl. tamul miil'u (három), áru (hat), núru (száz), a tuluban múpi, dpi és núdze (cf. tör. tat. yüz, csuv. sür). A kettős rr (TT) váltakozik magában a tamulban ft és ss keményekkel, pl. murrúdum és mussúdum (egészen, mind), poyirru = possu (ment), dyirru = ássu (lett). Hogy ezen különböző nyelvhangok viszonyát a magyar nyelvéhez képest jobban átlássuk, nézzük a következő rövid összeállítást mind a három r-ből. ari- (ara-t, couper) vide aru arei'- (őröl, moudre). ár (ár, tranchant, pointe d'une arme). Gróf SZÉCHENYI B. : Keletázsiai útja. agar Ián (egér, espece de rat). agarl- vide ári-, arlukk-aru (irigy-kedik, étre jaloux du bien d'autrui). II. köt. a1'i- (ér-t, savoir, connaitre). áru (ér, riviére, route etc.). and- (ara-t-, moissonner etc.). arudi (ér-ték, prix). 3