Gróf Széchenyi Béla keletázsiai utjának tudományos eredménye, 1877-1880. 2. köt. Budapest, Kilián, 1890-1897. 3 kötetben / Sz.Zs. 1411/2

ELSŐ RÉSZ - NEGYEDIK SZAKASZ. Tamul (dravida) tanulmányok - ELSŐ RÉSZ. Hangtan

30 Első rész. eredetibb a magyar takar-it (megtakarít, betakarít, takarékos), valamint a tamul siri-ppu (plaisanterie) szónál is a magyar teré-fa stb. Egyéb példákat láss a szótárban s alatt. n (ny). A tamul n rendesen a p (ds)-nek nasalisa s így m, ;z-ből származik s előtt pl. káyum-sori (hév-surló) = kán-sori (csalán). Orn-sari- (egyfelé dűl) igéből on-sarilesz. Azonban szókezdőül is áll s ekkor váltakozik az «-nel, mint a magyar nyelvben, pl. nararvu- — naraVYn (naraTTu- faire résonner, retentir, toucher les instrumens cf. nyerít és nyirettyű) ; iiáyim = náyim (le soleil cf. m. nyár, mint a nap évszaka) stb. A sanserit p7i combinatiot a tamul ű-re gyengíti, pl. pnána (sagesse, connaissance, slv. znanie) = tam. nánam, pnápaka — iiábagam (emlékezet). /, d. Az európaiakra nézve kényelmetlen kiejtésű cerebralis vagy helyesebben palatalis /, d, 71, rl, / nyelvhangok, a melyek a Tamul-féle nyelvekben szót nem kezdhetnek, igen változékonyak nemcsak a társnyelvekben, hanem még ugyanazon nyelvben is. A két önhangzó közt álló d leginkább a rokon rl-be s ez által /-be szokott átmenni, de néha a kemény r-he is, pl. a sanserit nádi — tam. nárli vagy náli (mérték); a tamul nadd- (marcher, aller), nádn (pays), a tudában nar, illetőleg nár, nór. A dél-indiaiak palatalis d-jének megfelel a nyugati finnek rezgő dje, a mely hol /-nek, hol r-nek hangzik, mint pl. tahdon = tahlon, tahron. A mongolban t, d, a tör. tatár nyelvekben z vagy c a megfelelő, pl. mong. yada- (földbe szúr), yatala- (passer-, gáz-ol) = tat. kaz- (földbe szúr), kic-, gäc- (passer) = tam. kadavn- (enfoncer un clon etc.) és kadci- (passer, traverser), a mely az utolsó a magyar «gáz-ol» szó gyöke. Ismerve, hogy a magyar d váltakozik a) gy-ve 1, pl. térd — térgy, dészü = gyészü és gyüszü, diamant = gyémánt stb. ß) z-ve 1, pl. gondol-kod-ik = gondol-koz-ik, y) dz-ve 1 pl. gyöker-ed- = gyökeredz-ik, oj sz- sziszegővel pl. alud- == alusz-ik stb. nem lephet meg, ha a tamul d-ve 1 gy (d'), z, cz, d, t, s mássalhangzókat állítunk szembe, pl. idn- (ad-), kadum, kodnm (gacz, szék.), kudi (gugyi), pidi (püdti, boda — fogantyú), kodngn- (koezog), kadd- (gázol) stb. A palatalis tt (=t) váltakozik ss (— c'J-ve 1, pl. kassn (band, lien, ruban, ceinture etc. kattn- lier), ß) TT (TT)-vel, pl. agattn- (tágít) pro agaVTn- (pro agal-tu-). Ezen erős palatalisnak a magyarban a megfelelő leginkább t, ty, sz és cz, pl. kattn(köt), tattn- (csattog), pottn (petty), tattn (tat, hajó tatja), tattn- (tasz-it), kottn(kocz-og) stb. 71. A palatalis n a palatalis d nasalisa s mint ilyen leginkább e mellett áll. A hol nem eredeti, ott /-bői lett a rákövetkező ;z, ni miatt, pl. tel-nir (tiszta víz) = tennír, 77inl-77indi (tövis koszorú) = zziun-mudi. A magyarban ezen palatalisnak legtöbbször a lágy ny s azután a dentalis 71 felel meg, a mint a szótárban láthatni. A tamul anni (femrne du frére ainé) úgy viszonylik a magyar ángy, áiigyí (ánd'i (id)-hoz, mint a népies tamul 07nin (egy), az 07im 07idn-hoz. A tamul «-nek a többi testvérnyelvekben is igen gyakran dentalis 7i felel meg, pl. tam. kan (szem, a kandi, kandics stb. gyöke) és vín, mint a vá71, ván-am, 77iá7i-a77i (menny, ciel) változatának a telenguban kannu és vÍ7i7in a megfelelő.