Gróf Széchenyi Béla keletázsiai utjának tudományos eredménye, 1877-1880. 2. köt. Budapest, Kilián, 1890-1897. 3 kötetben / Sz.Zs. 1411/2

ELSŐ RÉSZ - NEGYEDIK SZAKASZ. Tamul (dravida) tanulmányok - ELSŐ RÉSZ. Hangtan

26 Első rész. Végre az áydam (/?, ^)-nak d, T, g mássalhangzókkal való csoportosulata, gd, gr, ggMinden egyéb mássalhangzó-csoport két hangzó között összeférhetlen s ha előfordulna, azt a föntebbi képlet szerint kell változtatni, vagy közbeszúrt önhangzó által az összeférhetlen mássalhangzókat szétválasztani, pl. sanserit rakta a tamulban csak ratta-m (vér, réz, mert ez is vörös), sanserit tatva (természet) a tamulban tattuvam stb. Az utolsó szóban a t kettőzve van, mert egy t két önhangzó között d kiejtésű volna s nem felelne meg a ser. /-nek. Minthogy a tamulok úgy irnak s különösen régebben irtak, mint nálunk néhol a nép gondatlanúl beszél, a midőn a mondat egyes részeit egy szóvá olvasztja, pl. adjaj-ide-j-azt-a-kkaszát = adja ide azt a kaszát : azért a tamulban a mássalhangzók a széphangzat miatt nemcsak szóképzésnél és szóragozásnál szenvednek idomító változást, hanem még sokszor a mondatszerkezetnél is. A szóképzés, ragozás, szóösszetétel és szófűzés alkalmával vagy önhangzók önhatigzókkal, vagy önhangzók mássalhangzókkal, vagy végre mássalhangzók mássalhangzókkal találkoznak s így a változás három esetét képezik. 1. Az önhangzók összetalálkozásánál a tamul és kannada nyelvben az történik, hogy a hangrés (hiatus) elkerülésére az i, z, e, é, ai, ci véghangzók után akármilyen is a következő önhangzó : y (j) szuratik közbe, pl. varli-y-cngc ? (az út hol ?) iiigé-y-undu (ihowanaz, ihon van az). Az a, á, zz, zz, o, ó és ozz után v a hiatus üző, pl. idu pú-v-Am (ez virág ám). A rövid zz a tamul-féle nyelvekben csaknem mindig utóhangzat (enunciativus) lévén, ha nem áll rövid egytagú szó végén, rendesen elesik, pl. mád-illei (marha nincs, ma du). Ugyanez történik gyakran a rövid zz-val is egy másik a előtt, pl. and-anda (azon és azon = minden, anda). A v és _y-on kívül hiatus üzőiil leginkább zzz, ;z és zz használtatik. 2. Az önhangzók és mássalhangzók találkozásánál, mint a többi Turánságban, úgy a Tamul-féle nyelvekben is a mássalhangzók gyengülése áll elő. Ezen gyengülés abban áll, hogy szó- vagy szótagkezdő k, /, p a tamul és kannada nyelvben önhangzó után g, d, b-re s néha a kannadában hasonhelyzetü p, b, zzz, v-re gyengül. Az éjszaki Turánságban a csuvas nyelv kivételével a megelőző mássalhangzó lágyul csak a rákövetkező hangzó előtt, pl. mong. tserck (sereg) a genit-ban tsercg-iu (seregé). A Tamul-féle nyelvekben az ellenkező történik, mert előző önhangzó miatt lágyul a következő erős mássalhangzó. Minthogy a kezdő mássalhangzók gyengülése a tamulban és kannada nyelvben értelemkülönbséget szülhet, pl. kani-dáy (virginis mater) és kani-ttáy (virgo mater) jelentéssel birván : azért szükséges ismerni, mikor van és mikor nincs gyengülésnek helye. Midőn ilyen összetalálkozás daczára a mássalhangzó gyengülése nem kívánatos, akkor a k, t, p a tamul nyelvben kettőződik, a mint a föntebbi példa mutatja ; a kannada irásilag is megkülönböztetvén az erős mássalhangzókat a gyengéktől, a hol gyengülés van, gyengét ír s a hol nincs, marad a kemény. Jegyzet. Nevezetes, hogy a tamul 5-nek nincs gyengülése f-re, mint a kannadában, hanem csak keményedése, minthogy kettőzése c-t (cs) jelent. A gyengülés főbb esetei: k, s, t, p megelőző önhangzó után nem kettőződik, tehát g, s, d, b-re lágyulnak : 1. Az alany, partitivusi accusativus és hivó esetben álló rövid végű szók után, pl. kalviyinmei gannirand-inmei (tudománytalanság, két szem nélküliség). 2. Genitivus helyett alanyesetben álló személynevek után, pl. tan-gci-gai (a hug keze tkp. hugjuk keze).