Gróf Széchenyi Béla keletázsiai utjának tudományos eredménye, 1877-1880. 2. köt. Budapest, Kilián, 1890-1897. 3 kötetben / Sz.Zs. 1411/2

ELSŐ RÉSZ - NEGYEDIK SZAKASZ. Tamul (dravida) tanulmányok - ELSŐ RÉSZ. Hangtan

Hangtan. 2 5 3. Az a végű participium és legtöbb a végű melléknév után, pl. nalla barlam (jó gyümölcs). 4. Az igék személyei után, «-végű optativus, «-végű tagadó 3-dik személy és az -ndu végű gerundium után, valamint az aoristusi participium helyett álló igető után, pl. viri-gadir (pro viriyum, viruló gabnafej). 5. Adu (az), idu (ez), ni, siVu (piczi), maVu, véYu (más) stb. után pl. idu dinmei (ez gonoszság) stb. Jegyzet. A y, r és rl végű szók szintén úgy tekintetnek, mintha hangzóval végződnének, a nem jelzőül álló y, r, rl végű szók után is lágyulnak a szóbeli mássalhangzók. Nem lágy a szókezdő k, 3-, t, p, tehát kettőztetnek a következő esetekben : 1. A nem-személyre vonatkozó névszóknál, midőn ezek genitivus vagy jelzői minőségben állanak, pl. puli-ttől (kann, huli dogalu, tigrisbőr). 2. A dativus, határozott accusativus és á, 11 végű nominativus után, pl. adarkuppin (annak utána), idei ppár (ezt nézd). 3. Az igéknél az «-végű jelen, -ttu, -ttu, -YYu és z'-végű múlt, meg az «-végű gerundium után. 4. Az e, i, «, enda, inda, «/:«'« emphatikus természetű kérdő és mutató névmások, továbbá pudu (új), podu (összes, közös), tani (egyedül), maYYa (más) stb. után. 5. A y, r, rl-wégű jelzőül álló szók után. Atalában azt vehetni észre, hogy a bármily tekintetben súlyos vagy nyomatékos végzet után a k, S, t, / természetszerűleg keménynek marad, hogy az előző súlyos szótag által el ne nyelettessék. A szép hangzat követelte változás 3-dik esete abban áll, hogy a szóvégző 11, 1 n, 11, l és / mássalhangzók a k, s, t, p szókezdőkkel összekerülvén a föntebbi mássalhangzók társulhatásának törvénye szerint változnak és áthasonúlnak. A tamul mássalhangzók változása és áthasonúlása szóképzés, szóösszetétel, ragozás és néha a mondatszerkezet alkalmával is. 1. n-\-k = tk pl. mat-kalam (föld-edény, man föld). nAs — ts pl. mat-sádi (föld-korsó, man), kát-si, (pro kán-si látás). nAp — tp pl. mat-pattiram (föld-edény, man). nAtu — tt pl. kán-tu — ká-ttu (lát-tat — mutat; kán-, lát). 2. nAk—Vk pl. pon-kalam = por-kalam (arany v. féin-edény, pon arany, fém). iiAs — rs (— Te) pl. poV-silei (arany-szobor, pon). iiAp = Vp pl. poV-pattir

am (arany-edény, pon). nAt— Vr (=TT) pl. poY-Yagadu (pon-ta^adu h. arany-lemez). EGY HOSSZÚ VAGY TOBB RÖVID SZÓTAGÚ SZÓKBAN : 3. nAn — n pl. vín-nasei = vínasei (hiú vágy, vín hiú, nasei vágy). nAn — n pl. kán-nilam — kánilam (erdő-föld, kán erdő), ván-nádu — vá-nádu (mennyország). l+n = 11 pl. nál-nángu — ná-nángu (4x4= 16). 11 — n pl. írul-níkkinán = irunikkinán (a borút eloszlatta, irul borulat). mAn — n pl. nám nadand-őm —nánadandóm (mink jártunk). RÖVID EGYTAGÚAKBAN: 4. nA 11 = nn pl. kan-nír — kannir (szem-nyirok = könnyű ; költészetben kanir, népkiejtés szerint kanni).