Gróf Széchenyi Béla keletázsiai utjának tudományos eredménye, 1877-1880. 2. köt. Budapest, Kilián, 1890-1897. 3 kötetben / Sz.Zs. 1411/2

ELSŐ RÉSZ - NEGYEDIK SZAKASZ. Tamul (dravida) tanulmányok - SZÓTÁRI RÉSZ

al 346 Szótár. tü tücsök 1. szütyöke és pücsök. tüdő. Az értelemre azonos

Ntam. szó a dsiger alakhoz tartozik. A tüdő anyagi társa a kann, túli, tul. sich (bellows : a fuvó), a melyek /-nélküli társa a tain, ud-i (soufflet de forge : udi- enfler, grossir). E felfogást támogatja a man. ufu-yu (Lunge, tkp. fuvó), a mely az osm. üfü-r-, iifle(souffler), tam. uppu- (enfler, s'enfler, iibukku- id. puffad, fuvalkodik) igékre támaszkodik. A mong. aoski, ó-ski (Lunge) tkp. tágasodó. tük-ör 1. tik-er. tül-ök (— szaru, kürt stb. tülk-ös ; tülk-öz). Tam. tul-ei (trou, creux endedans, tube on cavité «flü te, trompette, cor» etc. V tul-eipercer), cf. szaru, tündelevény (— bőr-egér. bőr-madár), lásd den-evér. tüst-ént (töst-ént). Tam. titt-ena (olv. tütt-ena, vite, á la háté hangutánzó, tittu son imitatif de vitesse). tüszsz-en- (tüszsz-ög). A nátha szónál láttuk, hogy ez a tüszszenés-sel függhet össze, itt a tüssz gyökre megemlítem a tam. tadi-mal (rhume, catarrhe, morve) képzetet, noha nem lehetetlen, hogy a tűz szóval rokon, tütt-ös. A töltős alak olyan összevonása, mint a tam. tuttu (bourre de laine etc.) a tűrttu (remplir, combler) múlt idő alakból. tü (tüü) tü, tő (tü-z-, tü-dz-, tődz-öl, tüz-del, tü\'-es stb.). Tam. tai(coudre, faire une couture, tüz, attacher, lier, joindre, cf. tüz, fel-tüz, percer = kann, tivi-, piquer, enfoncer, cf. döf, clouer, etc., tai-y-al, tai-ttal, taippu nom. verb, taipp-án i. tailleur = döf-ő ; 2. «aiguille = döf-ő». A tam. nyelv egy másik szóját, 1. szúcza. NB. A mong. yen $üü, züií (aiguille) szó eredeti alakja a t -tat. tck-, tik-, dik- (coudre), man. toko-, toko-su- (stechen, durchbohren). tügy (= tiid': rég. pofa). Tam. tád-ei, tavadéi (joue : ináchoire, tádeiy-ilé adi\ tügy-ön üt, frapper á la joue, V dagad, mert v = g. tün- (tűn-ik, < ün-de, tün-dér, tún-dök-öl, tünemény), Tam. tön-Yu- (pro tón-du-: «apparaitre, sembler, paraitre, se lever ... les astres . . . s'élever, sortir, naitre, se former, se rencontrer, briller» etc., tehát a tün- ige minden jelentésével : tőnYal i. nom. v., 2. honimé, prince, roi ... fils, garzon ; tönYudal, tőnYu-gei nom. syn. tőYYutoTTu-). NB. Bármennyire furcsa is a tam. hangtan szerint a teVYu (tet ) gyöke ten s a tőTVu gyöke tón csupa mellékalakok. I. tűr- (tür-edék, tür-et, tür-őd-ik). Tain. i. tir-angu- (se rider : étre ridé, maigre); 2. tir-alu- (devenir rond, se rouler, s'agglomérer etc.) ; A tir-ci-, tireindu-bó- (se rider, se froncer, se contracter, former des plis : tirei- rider, rouler, plier, mettre en-rouleau etc.). il. tűr- (tűr-elem ; tür-köz-teti magát). Tain. i. tálu- supporter, souffrir, tolérer, pouvoir); 2. tári- (porter, supporter, soutenir, cf. ? tul. tariyu- (to wait), tüske (pro töv-is-ke). tüsző (dészű, szék. : öv). Tam. túsu (i. toile, habit, a mi délen csupa öv ; 2. sangle d'élephant, széles öv, a minő a dészü). NB. A dészü székelyesen i. tüsző, 2. gyüszü, mert az ősi gyüszü ujj-öv volt csak. tüz (tüz-el, tüz-ék = tőz-eg, cf. szí ebben szí-por-ka). Tam. ti, tul. tü, kud. tit, tittu (feu), tam. ti- (brüler), ti'-, tittu ppódu- (v. tr. brüler), mong. tüi-mür (Feuerbrunst), man. tuwa (Feuer), tü-z- 1. tü. Ty ff) tyika 1. czika és üs-tök szókat, tyuk = tik. . U ucsu (szék. a gabona ucsuja, utója, hátulja hitványa). E szó nem az olcsó mása, hanem az utó mellékalakja, s így társai: tamul i. essam (i. postérité, enfant, cf. utód,.. .