Gróf Széchenyi Béla keletázsiai utjának tudományos eredménye, 1877-1880. 2. köt. Budapest, Kilián, 1890-1897. 3 kötetben / Sz.Zs. 1411/2

ELSŐ RÉSZ - NEGYEDIK SZAKASZ. Tamul (dravida) tanulmányok - SZÓTÁRI RÉSZ

Szótár. 344 Tam. tuv-alu- (se contracter, se tordre, une planche au soleil, devenir sec, fluet, faible etc., tuvatiu- pro tuval-tu-, sécher, faire rótir griller ou frire), man. tefe(brennen, verbrennen), töp-ren-kedik. Minthogy a töp-ör képzet értelme a tam. nyelv után «sül, ég» eme képzet nem más gyökü. tör'- (tör-del, tör-e-d-ék, tör-ek, tör-ik, törköly, tör-zs). Tam. i. teYi(olv. töri- : se briser, se rompre, éclater, casser, vorler en pieces, se briser contre, cf. valaki ellen tör; teridal etc. nom. v.; teriv. tr.; teri-kkei, teri-ttal, teri-ppu nom. v.) ; 2. tcVu (détruire, tuer, s'arréter, azaz a kezdett dolgot megszakítja) ; 3. tel'ii - (briser, broyer, piler, écraser: tel'u-ttal etc. nom. v.). NB. A t -tat. rokonság védelmére az arab terk (elhagyás) meg a te 4- raqqi (progressus) nomen verbale-kat hozzák föl ! tör-l-ej-t (rég. vég-ez: tör-vény rég. térvény =r végzés). Tam. tíru- (tir-al: 1. finir, se terminer, s'achever, se juger, étre fi ni; 2. tirer, peindre, écrire, alligner etc. || «finir, ach ever, perfectioner» guérir, payer, «décider, juger» etc.: tír-va, tir-vei, jugement, décision, sentence, tax, funérailles; tir-mánam, décision, dé

termination, conclusion, resolution etc.). tör-öl, törül (cf. dörzs-öl, sur-ol). Tarn, tirru- (pro tir-tu-, frotter, polir, crépir, nettoyer). törpe = terpe. tör-t-én (történ-et). A törvény szó ősi igéjének (tam. tíru-, étre fini, achevé, marcher) t mult képzős alakjából való olyformán, mint a tam. tir-ndu-b-6-, tir-nd-irií- (végződik). A tam. tar-seyyal (3= magacseálás, öntény : ce qui se fait ou arrive de soi mérne etc.). tör-zs (tör-zs-ök \

rtör-). töv (tö: tövében 3= aljában : töv-es = tő-s, töv-is-ke tű-s-ke). Tam. 1. tú-r (1. pied, pars inferior, fond d'un vase au dehors, alj ; 2. racine: tehát ismét pars inferior) ; 2. tuv-angu-, tuv-akku (commencer), mert a man. da («Wurzel», Ursprung, «Anfang, Grund») mutatása szerint tő = alj, elö, kezdet. A man. da mellett van du (Haupt . . .) s ebből dube (Spitze, Ende, Gipfel ; dubenge spitzig, tehát mint a magy. szó). A t.-tat. tiib, dib (fond), mong. do (pars inferior). tréfa helyesebb teré-fa. tÖ (too) I. tő (töv-es), 1. tő. II. tö stb., 1. tü. tögy, tölgy (told': tölgy-el az állat, meg a gyermek orra, mikor a takony lenyúlik, szék.). A mong. del-eng, man. dcl-cn (das Euter der weiblichen Thiere) mutatja, hogy agyök töl, ezen gyök pedig a magyar, pötyögő = lebenyeg, Lől-gy (tehát, a lelógó, fityegő) magyarázata szerint a tam. tol, toll-ádu(se relácher, étre láche, desserré, flasque 3 pőty-ög) igéjével egy. A tam. seruttal (mamelle, pis des vaches etc.) szó a tertyed szó másának látszik (\ ter-). tö-ke (annyi mint: tövecske alap, kezdet s így \ töv). tök-ed- (szék. vlkibe, vlmibe beleakad, ütközik, támad). Tam. tákku- (assaillir, heurter, s'élancer, donner contre, atteindre s'opposer, pousser etc. kann-il-é dákk-um = szembe szök-ő, v. tőkedő). NB A M. Ny. N. szótára által hozott tök-ed alak hibás, atöjk-eda hosszú vocalis szláv-tatáros kiterpesztése. I. tör (hegyes, éles eszköz). Tam. táru (aiguillon de fer etc.). A Magy. Ny. N. szótára által hozott finn-féle alakok előbb a ser. dhárá (acres, ensis, securis) alak másai. II. tör (laqueus, piége tam. surukku tkp. szorító). Tain, torlu (fers, entraves, ceps), mong. tőr. tö-s tővel biró 3= répa, szék. \ töv). tőz-eg V tüz. tu tud- (tud-ak-ol, tud-o-mány, tud-ó-s stb.). Ez a tam. nyelvben a derül igének megfelelővel fejeztetik ki s így áll azon régibb nézetem, hogy a magy. tud a mong. todo (klar, deutlich : tod-ot- sich autklären : klar werden, mán. tod-olo, Vor-