Gróf Széchenyi Béla keletázsiai utjának tudományos eredménye, 1877-1880. 2. köt. Budapest, Kilián, 1890-1897. 3 kötetben / Sz.Zs. 1411/2

ELSŐ RÉSZ - NEGYEDIK SZAKASZ. Tamul (dravida) tanulmányok - SZÓTÁRI RÉSZ

CR ,-il í! •.<1 ft Sir H 'I : 'I

' m Mm «I rijjl • mm 1 -I "' F I Ai' ' %f| tf #' I® k'lll «link V* 314 Szótár. szid-, (szid: szid-al-om,szit-ok,szit-koz-ód-ik, cf. kár-om-ol). Tam. tittu- (injurier, outrager de paroles, maudir : titti-karukku-, injurier beaucoup, litt, noircir d'injure tkp. szid-kár-om-ol, szid-feketit ; tittu, szit-ok, injure, imprecation). szig-szeg (zeg-zug : mong. sik-cig, Winkel, Ecke). sziget (szeg-et nom. acti, tehát \ szeg). A tam. nyelv főbb szóinak egyike tidal (cf. Titel), a másik tittu (1. tető), a legátalánosabb a tívu, a melyet a ser. dvípa (pro dvi-ápa -— két-víz) szóból hoznak ki. szig-ony, czig-ony (V 1. czik-a ; man. saka, Dreizack, eine Art Waffe, saka-la, szigonyoz). szig-oru (szék. = sovány, szikár, czitig-ár, szigor-od-ik = sovány-od-ik, szigor-og: a «

rigorosus» értelem képletes). A magy. (czang-ár, czing-ár, czing-ér, szig-or, szik-ár, szük, szeg-ény, zsig-ora, zsug-ora) kilencz mellékalak alaknak a tam. nyelyvben három ige felel meg: sign-, singu és sikku- (serrer, étre serré, se maigrir etc.) alapértelemmel; sikk-al (maigreur, épuirement: sikk-am, maigreur, szikárság, szigorúság . . . prison szük hely etc.), 1. az illető szóknál), szij (Riemen, szij-ács, Bast \ szil), szik (rég. — szük, sziká-r), 1. szük, szigorú, szike (rég. vágó-eszköz ; mong. süke, hache, cognée, man. suye id.). szik-só 1. szejke. ? szikra. A tam. tí-p-povi (étincelle du feu : litt, particule du feu) a magv. szi-por-ka Dim. édes anyja vagy nénje, s így a szi-kra szó is nem egy tí-k-kul'u (part, portion du feu)-féle összetétel-e inkább, mint a bizonytalan eredetű orosz stb. ickra (étincelle du feu V'?) fölforgatott (?) alakja? szil (sz'il-fa: szil-ács = szij-ács, sziv-ács, szij). A M. Ny. N. szótára a szij alakból indul ki, de ez hangtanilag nem helyes, mert /-bői lesz ly s ebből j (y), de /-bői v is lehet. Ezért az alap szil (tkp. bőr vagy háncs), a mit a tam. sil-aúgavi (écorce médicinale de l'arbre vilá). De a szil-ács-ot lehúzni (hámozni) kann, nyelven suli- (to peel : a magy. szó is alhangu), tulu culi-deppu- (id. tkp. szilácsot tép, vesz), tam. sul-ei (a peeled fruit etc.). De a tulu cüli — tam. sül (harnais, couverture : azaz hám harnais és hám, háncs, couverture). A tam. vár (szij = bőr, lásd berhe), k.-tat. kay-'is (Riemen, kay-'iz-laabschälen), mong. soro, sur, surom, lásd szir-om. szil-ag (szil szék. szil-ak, szil-ánk: szilak-ol stb. vékony szel-et-ekkel elférdel) Tam. sil-ámbu (éclat de bois, copeau, écharde, écaille de poisson ; sil-ukku-, taillade, coche etc., sild- se fendre), man. sil-men (Brocken, Stück). szil-án-kod-ik (szilány-kod-ik szék. = vékonyodik s így a silány-od-ik mellékalakja). A tamul se luv an (homme desséché, maigre) 1 a sein (branchette desséchée, écaille de poisson) szóból való s így szintén a szil-ag családba való. szil-ár-d (magy. képzet, de \ orosz cila force). szim-at (nom. acti, szimat-ol a disznó stb. tkp. szip-at-ol-, mong. si me- schlürfen: símet- einziehen etc.), cf. zamat. I. szin (rég. szén, szen: 1. fény, világosság, 2. valaminek külseje, felsője, takarója: szép-je, java ; szin-es-ked-ik, szin-l-ik, szin-ez). A tam. sé-m (rouge), sem (sen, sen, sen: rouge, droit, juste, uni, bon, parfait, correct etc. droiture, surface unie, égalité : scm-bon or pour, cf. szin-arany, sem-borul l'étre parfait «dieu» tkp. szin-birtok, sembál szin-tej = vér = sen-nir sziu-es nyirk ; sem-mánam, a szinlő, ragyogó menny, napalkonyatkor ; scn-damirl, mintegy szinTamul, a tam. nyelv szine, java = aclassicus tamul ; sem-an, homme rusé, dissimulé = szin-es és szin-ész), cf. szé-p. NB. A magy. szin-játék, szin-ház stb.-beli szin a «color» jelentésű szin szóval azonos, mert ez turáni felfogás. A tam. nyelvben látható ser. eredetű kifejezések: a-ranga- bűmi, rai'iga sálci (theatre) szó szerint : szin-föld, szin-terem, vagy a szines ékítmények miatt, vagy mert a játszók csak szin-ből cselekesznek. II. szin (szekér- stb. szin = szék. szin-alj). E szó valószínűleg az orosz stb. szláv cieii (ombre, hutte, tente, tabernacle, rideau,