Gróf Széchenyi Béla keletázsiai utjának tudományos eredménye, 1877-1880. 2. köt. Budapest, Kilián, 1890-1897. 3 kötetben / Sz.Zs. 1411/2

ELSŐ RÉSZ - NEGYEDIK SZAKASZ. Tamul (dravida) tanulmányok - SZÓTÁRI RÉSZ

Szótár. 315 asyle) szó társa a k.-tat. sin-nek (pro sin-lck) szóval együtt, mert ez a t.-tat. siy-in- (zsugorodik, meghúzza magát \ szik, szük) igéből nehezen jő ki. szinte (szintén stb. cf. tam. sensa, proche, pleinement, plein, tehát a szinte szó kettős értelmével). A tam. nyelvben a szintén = tán (maga), um (is) -é (ugyan, éppen). A szinte (csaknem) a mong. alda- (téveszt, verfehlen), t.-tat. jaz- id. módjára a tappu- (téved), tiri- (térül) igék egyikével fejeztetik ki, pl. tam. sága ttirindán — mong. ükiin al-daba ----- t.-tat. iilä jazd'i: il a manqué de mourir). szi-por-ka (Dim. = tam. ti-ppoli étincelle, cf. tüz, por és szikra), sziri-cs-el (szür-cs-öl), 1. ször-p és hör-p. szirom, szir-ony (bőrszalag, sallang, man. sori-ya id., mong. siti; sur-om, Riemen ; cf. tam. sil'-ambu, éclat de bois, copeau, sírámbu-, szeldel, vagdal, t.-tat. s'irp-'i, éclat de bois). szirt (vagy szirt ; szirt-en, szir-ton : t.-tat. sir-t Rücken, mong. secr, ser das Wirbelbein des Nackens, Wirbelsäule magy. nyakszirt, man. seire Rückgrat), szisz-eg (a haragos kigyó vagy lúd). Tam. si-ndu- (siffler - le serpent ou le chat irrité). t(szita, orosz stb. cito, tamis, sas, etc., a tam. szót, 1. a züll- igénél), szit-ok 1. szid-, szity-szoty 1. szoty-og-. ffszittyó, cf. orosz git'ie jonchére, cit-nik jonc etc.). sziv, szüv (rég. szi, szü : cor, pars media). Tam. se-ppam (poitrine . . . : seppa-váy milieu) szó gyöke a szé-p, szé-k, szi-n szóknál láthatni, mert a «vörös» alapértelemnek a sziv szónál is helye van. A tam. n-eúsu (coeur, poitrine, sein, esprit, volonté, conscience . . .) szó határozottan a se gyökből való, mert a kezdő 11 olyan, mint az s, j, y, p a többi turánságban. sziv- (szív-at, szipat ; sziv-ár-og, szivárvány || szim-at, szim-at-ol). 1 am. 1. sivíri (nom. ag. pompe, machine hydraulique, pour lancer d'eau, cf. szék. szivár-vány-os kut . . . grand soufflet, mert ez is a SZÍVÓ, cf. szívja vagy fújja az orrát) ; 2. siv-ci (soufflet de forge, trou pour mettre le tuyau du soufflet d'une forge «nez», mert ez is a szivó) ; 3. sámbu(pomper, par une machine), cf. szíp. NB. A tam si-ndu-, kann, cinu- (moucher le nez, se moucher: az orrot sziv-ni vagy szí-ni, szíj-ni) összevont alakok. SZÍ (CI) SZÍ X sziv-. szik (szék: 1. fa-bél, 2. tojás-szik, vagy sárgája, mert ez is bél és sürübb a fehérjénél). Tam. sé-gu (1. partié dure, coeur d'arbre, 2. cicatrice, mert vörös a begyógyult hely : ség-ulla mar am, arbre qui a du coeur, ség-ili, l'arbre qui n'a point de partié dure, szík-es és szík-telen). NB. Meglehet az alapértelem a szin (vörösség), mert a legtöbb fa, bele vöröses (mint a szív) s ekkor a tojás szík-nél is ez lehet a logica. szíp- (szip-oly, szipp-ant: vér-szípó: tehát alhangú). Tam. 1. sitppu- (súpp-al: sucer le jus d'un fruit, tirer le sue ; lécher, baiser; raccourcir ; sümbu- étre sucé) ; 2. 'úmbu(sucer, sugere semen, vei pollui in ore alterius), cf. sziv-. szít- (1. szítja a tüzet, az ellenségeskedést, 2. szít valakihez, ismét alhangú). Tam. tú-ndu (exciter, animer, susciter, irriter . .. attiser le feu etc.). szo (co) ? szobor (cf. mong. sobor-ya = ? ser. gópura, tour, chloche, «pyramide sur les portes» porté ville). szod-é (szék. telhetetlen, falánk). Tam. sadei'- (dévorer). szok- (szok-ik, szok-ás ; szok-tat). Tam. tagú- (convenir étre convenable, bien séant, digne, capable etc. tagu-di, convenance, bien séance, droit, moeurs, caractére naturelle, disposition etc. a mong. yoki-s, zokas = tam. tagu-di, yoki- sich schicken, passen, wohl bekommen etc.). szok-mány (szuk-mány). Tam. sokká, sokk-áy, sukk-áy (tunique, longue veste, cf. mong. tsek-men, wollenes Tuch), szomjú (szomju-hoz rég. szom-éh-oz, tehát szomch nom. v.).