Gróf Széchenyi Béla keletázsiai utjának tudományos eredménye, 1877-1880. 1. köt. Budapest, Kilián, 1890-1897. 3 kötetben / Sz.Zs. 1411/1
ELSŐ SZAKASZ Bevezetés gróf Széchenyi Bélától
Bevezetés. XXX III tatásban részesültem. Dandárok kisértek be a városokba lövöldözés között és hasonlóképen kisértetém ki is belölök. A mandarinok és katonák sorfalat képeztek. Több ízben egy nagyobb hely egész «Garnison»-ja rukkolt ki fogadtatásomra. Majdnem minden katona egy hat méter hosszú lándzsát hord, bambuszból, melyen zászló csügg, kivéve néhány puskát vagy alabárdot viselő suhanczot. A lovasság szintén ily lándzsával van felfegyverkezve. Khina nagy falát, kiérve Lan Csau Fu-ból, az egész út mentén, néhány nap kivételével folyvást láttuk Szo Csau-n túl a «Kia Yü Kuan»-ig, a hol véget ér. Eleinte csak imitt-amott látszik már a nyoma. «Cseng Kian Je» mellett a nagy fal elágazva, parallel fut egymás mellett, innen is és túl is a «Tsin Tsau Ho»-n. Szan Tan Hien előtt a fal jobb karban van, és egy-két angol mérföldnyi távolságra van az úttól. Ku Csang-nál egyszerre éjszakra fordúl a hegyek felé (a «Pe San»-nak). Hoa Szian Szu és Jen Tzu Je között újra láthatni éjszaknak, túl a folyón, a roncsolt falat, a hegyek tövén. A mit Kanszu tartományban «Khina nagy falának» hívnak, az semmi egyéb, mint egy magas földsáncz, melynek tövében mind a két oldalán árok van, vagyis inkább volt; az idő érczfoga nagyon meglátszik rajta. Minden tíz «Ii» távolságra 6 méter magas toronynyal ellátott őrtanyák voltak a fal mellett alkalmazva, alkalmasint jeladásra. Jelenleg ezek is lakhatatlanok és romba dűltek. Ugy hallám, hogy hajdanta a jelek füsttel adattak. Falnak igazán csak azon részét lehet nevezni, mely Pekingtől éjszakra van, melynek építése valószínűleg a császárok szeme előtt történt és a melynek kellő kiviteléről meggyőződhettek. Yalószínü, hogy a fal többi része is úgy lett az államnak felszámítva, mintha az hasonlóan miként a «Ku Pé Kau» szorosnál, kőből lett volna építve, mert Khina a legnagyobbszerü csalások és sikkasztások hazája. Ezen óriási munka azonban nem felelt meg a várakozásnak, mert a tatárjárások nem egyszer bősz hullámként túlcsaptak rajta. A jelenben elválasztóúl, határúi szolgál azon népek között, melyek letelepedve földmívelésből élnek és azok között, melyek nyájaikkal nomád életet folytatnak. Mongolok, a merre eddig jártam, sehol nem tartózkodnak, — hiába kérdezősködtem utánuk. Azt mondák, túl a «Kia Yü Kuan »-on lesz mongol elég, — de biz' ottan sem volt. Tavasz első napján értem Szo Csau-ba.* Fallal kerített város az, mint minden khinai, de jóval kisebb Liang Csau és Kan Csau-nál. E várost csak 1873-ban foglalta vissza a khinai hadsereg a dungan-októl. Várfalain az ágyúgolyók nyomát szemlélhetni. .Szo Csau 4015 német lábbal fekszik a tenger színe felett. Délre a «Nan San»-t látni körülbelül öt geogr. mérföld távolságban és 8—10,000 láb relativ magasságú havas csúcsaival. Éjszak és nyugat felé is kisebb hegyek és dombok látszanak. A város lakossága, mely a forradalom előtt számos lehetett, most alig üti meg a tízezeret. A lakott egy-két * Sanghai-tól Szo Csau-ig az utat 104 nap alatt tettem meg; beszámítva azt a 17 napot, melyet egyes helyeken töltöttem A távolság 523V2 geogr. mérföld.
