Gróf Széchenyi Béla keletázsiai utjának tudományos eredménye, 1877-1880. 1. köt. Budapest, Kilián, 1890-1897. 3 kötetben / Sz.Zs. 1411/1

ELSŐ SZAKASZ Bevezetés gróf Széchenyi Bélától

XXXVIII Bevezetés. föutczán boltok, pénzváltó helyek, két pagoda, egynéhány miau, a többi részek üresek, romba dült házakkal. A verőfényen sütkérézve egy-egy ember csoport testén tetüt vadász. A város melletti folyócskák a müvelés alatti határok öntö­zésére használtatnak. Egy angol mérföldnyire a várostól egy széles, fával kiül­tetett út kanyarodik feléje és elágazik a városon kívül fekvő, fallal kerített tábor­hoz, melynek közepén Tzo TZUNG TAN lakik. Közel ahhoz van egy tüzértanya 24 Krupp és három Armstrong ágyúval.* Megérkezésem után SziN tolmácsomat rögtön Tzo-hoz küldém, tudtára adatván jövetelemet. A nagy úr fogadta öt, de azon kellemetlen hírt közölteié velem általa, hogy daczára a «Tsungli Yamen» által kiállított útilevelemnek, nem engedendi meg, hogy a «Kia Yü Kuan »-on kimenjek Mongoliába. Másnap tizenegy órakor fogadott Tzo TZUNG TAN, előbb két kártyát küldve, egyet számomra, a másikat K REITNER úrnak, azt üzenvén, hogy LÓCZY úrnak azért nem küld, mert nem levén nagy kártyája, nem mandarin.** A fogadtatás nagy pompával történt. A tábor előtt egy széles, kígyózó úton lovasság volt mind a két oldalon « Spalier»-nak felállítva. A katonák nye­regből leszállva, egyik kezökben zászlóval ellátott lándzsát tartottak, másikban a lónak kantárát. Az egész valami színházi decoratióhoz hasonlított, mindenféle tarka-barka szín, különféle szabású egyenruha, gyönyörű zászlók. Volt fehér egyenruha is feketével kivarrva, de legcsinosabban néztek ki a testörök, vörös­sel kivarrott sötét-barna bársony öltözetben. Fegyverzetük régi európai, rövid percussiós karabélyokból állott, melyeken tisztítás jele nem volt. Beérve a táborba, ott hatvan lépésnyi távolságban jobbra-balra szintén két sor gyalogság állott, a feltűzött szuronyos puskákat vállon tartva. Ott is végnélküli zászlók lengtek. A gyalogság háttal a sárból készült «barrak»-oknak állott, melyek alig voltak két méter magasságúak és afféle putrikhoz hasonlítottak, a minők nálunk Magyarországon a tót munkások számára készülnek, vagy nagy répa- s burgonyavermekhez. A gyalogság sorának végén, 200 méternyire volt az «alkirály» lakháza. Szintén egy «pisé»-ből készült kisebb földszintes épület. Ezt, Szo Csau visszafoglalása után, csak egy időre akarta lakásúl használni, de később megszokta és benmaradt, biztosabban érezvén magát tábora közepén. Közel az épülethez tömegesen állt, de katonai rendben, a sok páva- és egyéb tollas, a kalpagon különféle színű golyóval kitüntetett mandarin és szá­mos cselédség. * Egy nap meghívtak és részt vettem az ágyúkkal való gyakorlaton. A vezényszó angol volt, és minden meglehetős ügyesen és rendben ment végbe. Egy Krupp-ágyúból hármat lőttek a 2500—3000 lépés távolságú czéltárgyra, melyre zászló volt kitűzve. A lövések iránya jó volt, a mennyire puszta szemmel meglehetett ítélni, de két golyó a czél előtt verte fel a port, egyik pedig túl röpült rajta. A tüzér­telepen 200 tüzért gyakoroltatnak. A gyalogság régi angol percussiós fegyvereket használ, melyek rossz karban vannak. ** Minden mandarinnak két látogató jegye van, egy kicsiny, melyen csak a név áll, és egy nagy, melyen a rang, czím, állás, hivatás említtetik fel. — LÓCZY elmulasztotta magának ilyen nagyobb kár­tyát Íratni Sanghai-ban és azért Tzo-val nem találkozhatott.

Next

/
Oldalképek
Tartalom