Gróf Széchenyi Béla keletázsiai utjának tudományos eredménye, 1877-1880. 1. köt. Budapest, Kilián, 1890-1897. 3 kötetben / Sz.Zs. 1411/1

ELSŐ SZAKASZ Bevezetés gróf Széchenyi Bélától

Bevezetés. LXXXIII s vezetőt, a ki Tibetbe elkísérendi; mulát, sátort stb. Több út vezet Laszának. Azon Tali, Dalai vagy Tale Láma, ki utoljára kereste fel a mennyei birodalom császárját, egy nagyon rövid utat választott, hogy mielőbb érjen Laszából Pekingbe. PREJEVALSKY orosz utazóról soha nem hallott semmit. A Szi Ling közelében fekvő kis várost, melyen át kell haladni, hogy az ember a Kukunorhoz juthasson Tonkel-xxék. nevezte. * A11 Szi Fan-ból indúlva a szúnyogok egy nagyon kis neme agyonkínzott bennünket, — bár csipésük a mieinkénél kevésbbé mérges. Szio Oan Je és Pu Lon Ke közt újra kellemetlen porvihar ért, a kíséretül adott katonák ketteje lováról lebukott. Fegyvereim szerencsére épen maradtak. Május 17-én értem vissza Szo Csau-ha, ideje volt, mert lovaimnak a kiállóit nehéz és hosszú munka után okvetetlenül néhány napi pihenésre volt szükségük. Már alig bírtak tovább, nagyobbrészt gyalogolnom kelle; körmük meg volt repedezve, telve kisebb-nagyobb kavicsdarabokkal. Távollétem alatt Tzo TZUNG TAN lopásért hat embert nyakaztatott le Yamenje előtt. Ezek között két vörösgombos katonai mandarin volt, kiknek fejeit a kia yü kuan-i kapu két oldalán lámpaalakú kalitkákba függesztette. Két nappal érkezésem után szokott pompával fogadott a vicekirály, sok kérdést intézvén hozzám, melyek némelyikét felemlítem, jelesen: «Útközt a mandarinok mint viselték magokat, meg voltam-e a fogadtatással elégedve ? Meggyőződtem-e, hogy Tung Huan Hienből nem vezet út a Lopnor felé r Ha volna, annak leginkább a khinaiak örülnének, mert sokkal elébb lehetne Yarkandot és Ivasgárt elérni.» ígért katonai kíséretet Szi Ning Fu-ig és levelet az ottani kormányzóhoz, kinek területén mongolok laknak.** Irt ügyemben Csing Tu Fu-ba Sz'Csuan tartomány alkirályának is. «Hatalmam, úgymond, a Kukunor terület határáig terjed, azon túl nem tehetek önért semmit sem, legyen óvatos, vigyázó. A vademberek még európait soha sem láttak, százan, ezeren fognak megjelenni.» / En: Nem félek tőlük. Tzo: De ők sem magától. / En: El fogok én velők jó móddal bánni, stb. Mentül többet beszélt az öreg úr, annál inkább belekeveredett az ellenmondásokba. Alinapában azt állítá: A Kukunortól nem vezet út Lasza felé — * A várost sokan Tonkir-nak írják, de helyes neve Tonkerr. A khinai nem tudván kimondani az r betűt, Tonkel-nek hívja. Hue «Souvenirs d'un voyage» munkájában ezen várost Tang Keon Eul-nek nevezi. Tonkerr hibásan fordul elő a térképeken, mert az a Szi Ling folyamnak bal és nem a jobb partján fekszik. Ez a hiba PREJEVALSKY térképén is előfordul. PETERMANN mappáján azonkívül még a positiója is helytelen. Tonkerr Szi Ling Fu-tól nem fekszik Ny E Ny irányban, de nyugat-dél mellett, mit az angol «West by South»-nak nevez. — Hajdan, a forradalom előtt, virágzó kereskedelmi város volt, híres vásárairól. A jelenben minden fontosságát elveszíté. A fallal kerített belváros hossza 200 m., széle 134 m. ** Midőn később a Kukunor területére értem, kisült, hogy ott herczegeik alatt laknak ugyan mongolok, de folyton kevesbednek és alig mernek helyből mozdulni, ki levén téve a Fan Tze-k támadásainak.