Gróf Széchenyi Béla keletázsiai utjának tudományos eredménye, 1877-1880. 1. köt. Budapest, Kilián, 1890-1897. 3 kötetben / Sz.Zs. 1411/1
MÁSODIK SZAKASZ Kreitner Gusztáv: Földrajz - TOPOGRAPHIA - Kilenczedik fejezet. A tibeti fensik keleti lejtője a 3o. és 36. északi szélességi fokok között
2 I 8 A tibe ri fensík keleti lejtője. talpa keskeny, a lejtőn vezet vagy a völgykiséret kiágazó hegyhátán, és úgy nyakszegő fekvése, valamint rossz minősége folytán igen veszedelmes közlekedési vonal hírében áll. A Kvan juön-ből Csing tu fu-ba menő út úgy látszik eredetileg csak székhordozók és tehervivő állatok számára volt tervezve. Egészen Csing tu fu síkságáig derékszögű kőlapokkal van fedve. Sík talajrészeken vagy magában a síkságban a kövezés több nemű előnynyel bír a gyalogosra nézve, de a hegyek között, a hol minden emelkedést kőlépcsőkön kell legyőzni — nevezetesen esős időben — az út nehézségei nagyon is meggyülnek. Néhány helyen a lépcsők a sziklákba vannak vésve. Kvan juön és Dz ting szhien között találni oly helyeket, hol 300 lépcső sorakozik egymás mellé megszakítás nélkül. 100 lépcsőből álló részletek nem tartoznak a ritkaságok közé. De az öszvérek és lovak hozzá szoktak ez úthoz, s biztosan járnak fel és le a meredek lépcsőkön a nélkül, hogy megbotlanának. Mjen csou nyugati oldalán, tehát a dombvidéken, a lépcsők megszűnnek, de azért a sík talajon (hegyháton és a völgyben) az út kövezve van. Az út szélessége átlag 2 méter, de néha 1 méterig is összeszorul. A mint az út Csing tu fu síkságát eléri, azonnal szélesebb lesz s a kövezés egészen megszűnik. Szélessége itt átlag 4 méternél több. Vágánya legnagyobb részt kavicsos és mindkét oldalon kis földhányással kerített. Az útnak a síkság délnyugati szélén a hegységbe való belépésével annak szélessége 2 méterre csökken ; tovább nyugaton, nevezetesen olyan helyeken, a hol az utat meredeken leeső lejtők.mentén kellett vezetni, 1 méternyi út-szélességeket is találni. Az út kövezése Pej csang-nál kezdődik, és a Lu völgyének elérésével teljesen megszűnik. Azon rövidebb részletek, a hol a kövezés megszakad s az út természetes talajon halad, az út jobb részei közé tartoznak, mert annak hullámos felülete, a kerek görgeteg kövekkel történt kövezés által létrehozva, az utazás sebességét korlátozza, és legnagyobb elővigyázatot követel. Azonfelül a kövezés sok helyt fel van lazítva, a kövek össze-vissza feküsznek, és az út ápolásának teljes hiánya folytán az egyenetlenségek olykor oly mérveket öltenek, hogy a határos talaj sokszor járhatóbbnak látszik a mesterséges útnál. Min szan szhien, Ja csou fu és Lin csin szhien közelében a kövezet gyalogosok számára annyiban előnyösebb, miért az út közepén kerek kövek helyett kőlapokat használtak, melyek egy láb széles járdát képeznek. Csing tu fu és Ta czien fu között kőlépcsők már nem fordulnak elő. Az egész út mentén lévő hidak legnagyobb része Khina belsejének legpompásabb építményei közé számítanak. Úgy szellemes szerkezetük, valamint külső alakjuk éles ellentétben áll a keskeny elhanyagolt útvonallal. A legjelentékenyebb és legfontosabb hidakról az úti leírásban teszünk majd említést ; épen ügy ama úti részletekről, melyeket fasorok kísérnek. Erődítések és úti őrházak csakis még Lancsou fu és Kun csang fu között fordulnak elő az út további részében Csing tu fu és Ta czien lu felé teljesen hiányzanak. A lan csou fu és ta czifn lu közötti főút elágazása. Kail csang fu-hó 1: Kocsiút Tyda felé. Távolság 101 kilométer, khinai adatok szerint 210 li, 3 napi út; Sosnowsky ezredes beutazta. Kocsi út Min csou felé. Távolság 240 li, 3 napi út; Mr. Easton beutazta. Czing csou-hóh Kocsiút Szingan fu-ba.* Távolság 15 napi út. Paj szuj Kiang-ból: Út Szingan fu-ba, még pedig Pao ki-ig ösvény, Szingan fu-ig * Lásd a 137. 1 ot.
