Gróf Széchenyi Béla keletázsiai utjának tudományos eredménye, 1877-1880. 1. köt. Budapest, Kilián, 1890-1897. 3 kötetben / Sz.Zs. 1411/1
MÁSODIK SZAKASZ Kreitner Gusztáv: Földrajz - TOPOGRAPHIA - Kilenczedik fejezet. A tibeti fensik keleti lejtője a 3o. és 36. északi szélességi fokok között
A Lan csou fu és Ta czien lu közötti főút elágazása. 237 kocsiút. Távolság 10—11 napi út; Föng szhien-től Szingan fu-ig báró Richthofen utazott e vonalon. Lojan szhien-bői: Lovas-út a Han-völgyben fekvő Mien szhien-ig, 3 napi út. Jampa kvan-ból: Lovas-út Mien szhienbe, 2 és fél napi út. Csou tyen-bö\\ Lovas-út Mien csou-ba. Távolság 255 li, 5 napi út; báró Richthofen beutazta. Csou khva-ból: Pauning fu-ba, 6 napi út (szárazon). Mjen csou-ból: Lovas-út Szung pan ting-be. Távolság 273 kilometer, 11 napi út; G ill kap. beutazta. Út Tong csou fu-ba. Távolság 140 li. Fuj jang szhien-böb. Tong csou fu-ba. Távolság 190 li. Tong csou fu-ból az út Pauning fu felé vezet. Csing tu /77-ból: Út Czu csou-on keresztül Csüng king-be. Távolság 594 kilóm., 12 napi út; G ill kap. és Mr. C. Babér beutazták. Vízi út és száraz út Kiatin fu-ba. Távolság (Babér szerint) 160—165 kilóm. Kjong csou-bó\\ Út Kvan szhien-be. Távolság 55 kilóm., 2 napi út. Sövény-út Jü csa teu, Ta hong mjao és Mupin állomásokon keresztül Pavon-ba (a Lu völgyében). Távolság 6 napi út; Abbé D avid 1869-ben beutazta. ja csou /77-ból: Vízi út Kiatin fuba. Hegyi ösvény Tyen czuen csou-on keresztül Lou ting kjao-ba. Csak málha nélküli utazók által használtatik. Távolság 4 napi út. Ösvény Lou csan szhien érintésével Ta hong mjao-ba. Távolság 1 és fél napi út. Czing esi szhien -bői Fulin-ba, 50 li. Fulin csomópontja az útnak, mely itt mind a négy világtáj felé szétágazik, és pedig : keletre Kiatin fu-ba, 5 napi út, délre Ning juen fu-ba és tovább Huj li csou felé, végül nyugatra Czu ta ti-be, és innen észak-északnyugati irányban a hegységen keresztül Ta czien lu-ba. Ez utakat Mr. Babér 1877 és 1878-ban beutazta.* Vasze kou bó\ : Lovas-út a Lu ho völgyében fölfelé Pavon, Csa ting, Ko rh tan szu (Rati), Tang-ba és Szinga állomásokon keresztül Szomo-ba. Távolság 10 napi út; A. Gnién khinai térítő-pap beutazta. Lovas-út Csan kou-n keresztül Teli-be. Távolság 3 napi út. Az összes felemlített (kövezett) országutakon és utakon, ha azok használhatósága kocsik számára vagy csupán gyalog járásra külön felemlítve nem volt, következő közlekedési eszközök használtatnak : Gyalog-hintók, «Kiaw», utazó mandarinok és jó módú kereskedők számára; hátasés teherhordó állatok (öszvérek, a sík földön pedig lovak); toló taligák úgy személyek, valamint teher szállítására (csak sík földön); végre teherhordó egyének síkságon és hegyek között is. A hordárok a málhát kétféle módon szállítják: vagy rudakon, melyek végein az egyes málhadarabok vannak megerősítve és melyek közepe támaszpontul szolgál, vagy fából készült hordozható alkotmányon, melyet puttón módjára hátukba akasztanak. A téglás teát és dohányt rendesen az utóbb említett módon szállítják Khinából Tibetbe. A súly, melyet egy hordár rendesen visz, átlag 100 kilogrammot tesz. A hordárok felfogadása mindig nagyobb távolságokra történik (egyik főállomásról a másikba) és soha napra; a bér tehát az egész útra egyszer fizettetik és felette csekély. Egy kuli naponta átlag alig keres 70 -75 krajczárnál többet. * R. G. S. Supplementary papers. Vol. I. Part. i. 1882: Travels and researches in Western China, by E. COLBORNE BABÉR.
