Gróf Széchenyi Béla keletázsiai utjának tudományos eredménye, 1877-1880. 1. köt. Budapest, Kilián, 1890-1897. 3 kötetben / Sz.Zs. 1411/1

MÁSODIK SZAKASZ Kreitner Gusztáv: Földrajz - TOPOGRAPHIA - Kilenczedik fejezet. A tibeti fensik keleti lejtője a 3o. és 36. északi szélességi fokok között

Csing tu fu lapálya. 227 Rizsen kívül a földeken még búzát, dohányt, czukornádat («cse») és mindenféle fajta főzeléket is művelnek. A határtöltéseken, valamint a kertekben, melyek a helységeket körülveszik pompás fákat látni. Nincsen hiány narancs-, baraczk-, szeder-, bambusz- (a kiváló előszeretettel élvezett fiatal rügyek miatt), bükk-, fűz-, tisza- és ciprus-fában, s bár magas koronáik a síkság átnézetét tetemesen korlátozzák, a vidéknek mégis egy nagy kert báját kölcsönzik. A lakosság szorgalom, rendszeretet, illedelmes magaviselet és tisztaság által tűnik ki előnyösen a Kanszu tartománybeli khinaiakkal szemben ; a férfiak erősek, kitartók, aránylag bátrak és mint katonák az egész birodalomban jó hírnévnek örvendenek. Megközelítő becslés szerint Csing tu fu síkságának lakosságát körülbelül 1.677,000-re * tehetjük. Egy négyszög kilométerre esik tehát 336 lakos. (Hogy egyáltalában mértéket nyerjek, a mi utunkon kívül eső, a Csing tu fu síkjában a jezsuita-felvételben előforduló minden város számára 40,000, minden falu számára 4000 lakost veszek fel. A főúton túl a síkság 18 várossal és 30 faluval bír. Ha a mérték kissé nagynak is látszik, mégis megfelel az út mentén lévő, Khina egyik legnépesebb vidéke lakossági viszonyainak ; de mindamellett úgy látszik még kicsiny, ha a khinaiak 430 millió számának — körülbelül 100 esik egy négyszög kilométerre — eleget akarunk tenni. Mert ennyit vélnek Khinában — 4 millió négyszög kilométeren — feltételezhetni.) A lapály délkeleti szélen menő főút több nagyobb helységet érint. Különösen Csing tu fu főváros közelében egyik falu a másikat éri észrevehető határ nélkül. A lakosságra nézve tett becsléseim a következők : Hong sü sen falu___ ___ _ _ ... 5 000 Fuj jang szhien város ___ ... 20.000 Falu Fuj jang és Han csou között _._ 3.000 Pi tyou csang falu ... 3.000 Falu Szin tu szhien északkeleti oldalán ... ___ ___ 4.000 Szin tu szhien város ___ ___ 50.000 4 falu Szin tu szhien és Csing tu fu között 25 000 Csing tu fu város**.. ... 8oo'ooo Cza kjao falu ... ... ... ___ 2.000 San lü szhien város _ _ ___ . . ... .... ._ ... 40.000 3 falu San lü szhien és Szin czing szhien között . _ 10.000 Szin czing szhien város ... ... 30.000 5 falu Szin czing szhien és Kjong csou között ... 15.000 Kjong csou város 30.000 összesen 1'037000 Nem tagadható, bogy a lakosok számának e helységekben, szemmértéken vagy a mandarinok által adott házszámokon alapuló felületes becslése positiv értékkel nem bír ; másrészt azonban a khinai népszámlálási mód, melynek folytán azon tisztviselő, ki kerületében a lakosok létszámának nagyobbodását mutatja ki, jutalomban részesül, úgy látszik nagyításra sokkal kihívóbb, sem hogy az eddigi khinai népszámlálásoknak feltétlen hitelt lehetne adni. Már a khinai birodalom legrégibb történeti korszakaiban a császárok azon nézetnek hódoltak, hogy a nagy lakossági szám nemcsak a kormány jövedelmét, de egyszersmint az állam hatalmát is öregbíti. Wuwang császár (Csou-dynastia) már 11 OO-ban Kr. e. * A becslés saját tapasztalás és a mandarinok nyilatkozatai alapján történik, számba véve GILL kapitány leírását, s a sűrűn lakott főúton a helységek számára közelítőleg talált szorzási együtthatót a khinai térképbe rajzolt városok és falvakra alkalmazván. ** BABÉR Csing tu fu lakos-számát 350,000-re teszi. 15*