Gróf Széchenyi Béla keletázsiai utjának tudományos eredménye, 1877-1880. 1. köt. Budapest, Kilián, 1890-1897. 3 kötetben / Sz.Zs. 1411/1

MÁSODIK SZAKASZ Kreitner Gusztáv: Földrajz - TOPOGRAPHIA - Nyolczadik fejezet. A Han-hai vagy Köpi cs Samo mélyedések déli széle. A 94.és 104. keleti hosszúsági fok között

19 2 A Han hai vagy K

opi és Samo mélyedések déli széle. Kia jü kvan, egy alacsony honiokos domblánczon, mely nyugatról kelet felé kerítést képez, egészben egy, kis erős falak által körülvett vár. Szucsou-ból ennek belsejébe a masszív, 6 lépés hosszú keleti kapun keresztül jutunk, el pedig két 9 és 28 lépés hosszú nyugati kapun hagyhatjuk. A várfalak agyagból vannak felhányva és 10 méter magasság mellett a koronán valamivel vékonyabbak mint a talpon. A koronán egy 2—3 méter széles út vezet, melyen 5—5 lépésnyi távolban nagy kövek vannak összehordva, melyek esetleg egy régi bronzágyút hatásában támogatni hivatvák. Említett löveg Lan csou fu fegyvergyárában készült és 150 catties súlyú; a töltvények súlya 8 catties. A vár kapui, melyek kemény fából készítve erős vaspántokkal vannak ellátva, éjnek idején becsukatnak. A külső kapu fölött felírás van alkalmazva, mely azt mondja, hogy ez a legfontosabb átjárás az ég alatt. A vár belsejében összesen mintegy 100 ház, két hivatalos épület, egy templom, három fogadó és a kun kvan van. A helyőrséget 100 katona képezi (a hivatalosan kimutatott 200 helyett); minden katona 2 taels havi fizetést húz, melyből el is kell látnia magát. Hami felé utazóknak Kia jü kvan-ban kocsit kell váltani. Egy két öszvérrel bíró utazókocsi bére Hami-ig 20 taels, egy háromfogatú málhakocsié pedig 26 taels. Kia jü kvan-ban minden utazónak elő kell mutatni útlevelét, és málháját meg kell vizsgáltatni. út kia jü kvan-ból anszifan-ba. Az út Kia ju kvan nyugati oldalán egy felváltva homokos, kavicsos és réteges sivatagi talajon vezet, mely a délen fekvő Nan szan lába s az északon lévő Po szan között 30 kilométernyi szélességet foglal el és csekélyen hullámos alak]'aival az Oil hung ho és a Szula ho közti vízválasztékot képezi. Növényzet igen gyéren lép fel, s csak ritkán szakítja meg egy-egy kis hervadt növény és fűszál a szürke talaj egyhangúságát. Az 1937 méter magas nyereg-magaslaton egy úti őrház áll, s innen lassan vezet le az út a sivatagba, melynek keleti szélén Wej wej pu falu fekszik néhány ősi nyárfa árnyékában. Wej wej pu-t a lázadás előtt 3000-nél több mohamedán lakta, melyek közül 2500 foglalkozott arany-mosással a közeli Nan szan-ban, amiért havonként 5 mace aranyat = 77 ezüst taelt kellett adó fejében fizetniük. Most a lakosok száma nem több 200-nál. Ezek is igen szegények, életüket igen jó, világos szürke színű köszörükövek árúlásával tartják fen, melyeket szintén a Nan szan-ban találnak és használatra kellő formába hoznak. Wej wej pu bizonyos jelentőséggel bír mint a lázadók nagy fejének, Ma vú^f-nak szülőhelye, ez 10 éven keresztül tartotta birtokában Szu csou-t, később azonban Zo zung tang által legyőzetett, elfogatott és keréken töretett. Wej wej pu és a következő állomás, Csa tyen hia között az út mint egyvágányú taliga-út a Csa tyen khai sivatagi-tó keleti oldalán nagy sivatagon vezet át, mely búja füve (2 méter hosszú) által tűnik fel, s azután számtalan vízárkon lép keresztül, melyek a sivatagot dél-északi irányban szelik át Az egyes folyócskák közti gyengén kidomborodó magaslatokon az út a talaj niveauján halad s csak a partok közelében van rövid távolságokra mélyen bevágva. Csa tyen pu valamint Csa tyen hia csak kis tanyák és 2—3 házból állanak. Csa tyen hia nyugati oldalán az út átmetszi a _Szula ho-t, s azután egy alacsony sziklahát megmászása után, egy teljesen s'k kavicssivatagba lép, melyen északnyugati irányban halad tovább. Északon a Szula ho partjainál néhány fát látunk, melyek folyását követik, délen pedig a Nan szan havasait. A Kun csan ho keleti ágát elérvén a pusztai jelleg veszni kezd, a túlsó parton ismét mezei növényzet virít, még pedig egy aránylag termékeny lösz-oázison. Egy óra